< >

Fókuszban

Múltidéző

A Bánk bán-rejtély

Katona József művéről

A magyar dráma örökségéből csak alig néhány mű vált a színházak állandó repertoárdarabjává, s még kevesebb az irodalmi kánon részévé. A 19. századból a Csongor és Tünde és Az ember tragédiája mellett csak a Bánk bán említhető, amely mindkettőbe beletartozik. Ezeket az iskolai kötelező olvasmányokat (nagyrészt a középiskolás közönségre számítva) folyamatosan műsorukon tartják a magyar társulatok, de izgalmas, eleven előadások, amely kortárs színházi értékeket teremtenének, csak ritkán születnek belőlük.

Sándor L. István | 17. 09. 20.

Múltidéző

Időutazás a Kádár-korba

Sándor L. István: Repedések a rendszeren

Sándor L. István könyve – akárcsak ikertestvére, A Katona és kora. A kezdetek című kötet – időutazás a 70-es évek végének Magyarországára. Egy rég elmúlt, de sok szempontból máig velünk élő korszakba.

selinunte | 17. 05. 20.

Múltidéző

Színházi időkalauz

A Katona és kora. A kezdetek – Ellenfény könyvek, 2014

Ebben a könyvben 1981 decemberében megnyílik egy régi-új színház, a Katona József Színház, amelyről akkor még nem tudni, hogy a 80-as évek legfontosabb kulturális helyszíne lesz – a Katona.

Sándor L. István | 17. 05. 20.

Archívum/2016

Egy szappanbuborékhoz képest

Beszélgetés Balázs Zoltánnal

Balázs Zoltán 2002-ben szerzett színészdiplomát, majd 2003-ben rendezői diplomát a színművészeti főiskolán. Az eredetileg cigány-magyar színházként indult Maladype fokozatosan önálló arculattal rendelkező független színházzá vált. 2004 és 2008 között a Maladype is a Bárkában működött, 2008-ban viszont átköltöztek a Thália Színház stúdiójába. 2009-ben egy Mikszáth Kálmán téri nagypolgári lakásban alakították ki a saját bázisukat.

Sándor L. István | 17. 08. 29.

SZÍNHÁZ

Aczél és Kádár

100 éve született Aczél György, a Kádár-kor meghatározó kultúrpoltikusa. Talán az egyetlen ember, akit személyes barátság is fűzte Kádár Jánoshoz (Aczél könyvet is tervezett róla írni).

Szűcs Mónika | 17. 09. 5.

Archívum/2016

„Egyszer legalább élhettem..."

A Szegedi Egyetemi Színpad

A Paál István vezette Szegedi Egyetemi Színpad a 70-es évek amatőr színházi mozgalmának meghatározó együttese volt. Legfontosabb produkcióik – Az óriáscsecsemő, az Örök Elektra, a Petőfi-rock, a Kőműves Kelemen – a kor legendás előadásaivá váltak. A társulat működését Sándor L. István idézi fel.

Sándor L. István | 17. 08. 29.

Archívum/2016

Két zsák rozs

Csehov: Ivanov – Weöres Sándor Színház, Szombathely

A nagyszínpadi nyitókép alapján lehetne akár a Meggyeskert is, ülhetne ott, háttal a világnak az utolsó formátumos hasadt lelkű Csehov-hős, Lopahin, amint várakozás és olvasás közben elnyomja az álom. De nem. Ő itt az egyik első formátumos, hasadt lelkű Csehov-hős: Ivanov.

Ölbei Lívia | 17. 08. 29.

SZÍNHÁZ

Töredékek egy gondolatrendszerből

Fodor Tamás és a Stúdió "K" esztétikájából

Fodor Tamás 75 éves. Ebből az alkalomból közlünk néhány gondolatot, amely jellemzi alkotói szemléletét, illetve az általa vezetett legendás Stúdió „K" munkamódszerét.

Sándor L. István | 17. 09. 3.

Archívum/2016

Az utolsó napokhoz értünk

Zsótér rendezése a Maladypében; Ifj. Vidnyánszky Attila rendezése

Közel egyidőben került színre Shakespeare darabja, a III. Richárd a Maladype Színházban és a Gyulai Várszínházban. Az előbbi előadást Zsótér Sándor rendezte, és a színház vezetője, színész-rendezője, Balázs Zoltán játszotta a főszerepet. A gyulai előadást ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és a címszerepre a Nemzeti Színház színészét, Trill Zsoltot kérte fel. (A nyári két gyulai előadás után néhányszor a Nemzetiben került színre a produkció.)

Bíró Kristóf | 17. 08. 29.