Ellenfény Offline - Archívum - 2017 - 2017/2. - Fényváltások - Vőlegény - Újratalálkozások - Novák Eszter, Szikszai Rémusz, Mohácsi János, Szép Ernő, Pécsi Balett, Vincze Balázs, Uhrik Dóra, Ultima Vez

Újratalálkozások

Beszélgetés az Orlai Produkció Vőlegény-előadásának szereplőivel és rendezőjével

Az Ellenfény beszélgetéssorozatot indított az évad fontos előadásairól. Elsőként Szép Ernő Vőlegényéről beszélgettünk, amelyet az Orlai Produkció mutatott be nyáron a Szentendrei Teátrumban, majd az évad elején a Belvárosi Színházban. Az alábbiakban az itt tartott közönségtalálkozó szerkesztett, írott változatát közöljük. A beszélgetésen Novák Eszter rendező mellett részt vettek az előadás szereplői.

 

Hogy került ide a Vőlegény?

 

– Az Orlai Produkció előadásai között sajátos helyet foglal el a Vőlegény, hisz itt alapvetően kortárs szerzők többnyire szórakoztató darabjai kerülnek színre, és olyan klasszikusokat, mint Szép Ernő, ez a színház nemigen játszik. Hogy került mégis ide ez a darab?

Novák Eszter: Az a büszke rendező vagyok, akinek előadást lobbiznak a színészbarátai és tanítványai. A Várj míg sötét lesz után Orlai Tibi adott nekem egy újabb darabot – mert szoros a kapcsolatunk, én is szeretek itt dolgozni, és szerencsére ő is rendszeresen hív rendezni. De az a darab nem tetszett nekem. Meg is vallottam Kovács Patríciának meg Szabó Kimmel Tamásnak, hogy nem velem fogják megcsinálni az új darabot. Erre kérdezték, hogy mit rendeznék szívesen. Nem tudom – válaszoltam –, de csináljunk már valami szépet, mélyet, mondjuk Szép Ernőt és a Vőlegényt – mondtam akkor, azon a pici, hátsó, titkos udvaron, ahová dohányozni szoktunk járni. Ezután fél évvel felhívott Orlai Tibi, hogy akkor lesz a Vőlegény. Kiderült, hogy ez főleg Patríciának köszönhető.

Kovács Patrícia: Felvetettem Tibornak, hogy felmerült egy lehetőség a próbák alatt, de nem kellett sokáig győzködni.

Novák Eszter: Mert Tibinek nagyon fontosak a színészek, akik ide kötődnek. Nyilván elsősorban Patríciának meg Tamásnak szeretett volna kedvezni ezzel a darabbal.

– És Orlai Tibor alapvetően színészcentrikus színházat csinál.

Novák Eszter: Minden színház az. A közönség nagy része a színészekért megy színházba, s nem a rendezőkért...

– ...és nem is szerzőkért.

Novák Eszter: Sokkal kevésbé. De ez normális. Mert hiszen a színészek képviselik a szerzőket, akiket játszunk, és a rendezők mániáit is. Nekünk azt tanították a főiskolán, hogy egy előadás 70%-a a szereposztás. Nagyrészt ezen múlik a siker, a rendező munkája is ezzel kezdődik.

– Szóval adott volt a két főszereplő.

Novák Eszter: Igen. Kovács Patrícia régi barátom, Szabó Kimmel Tamás pedig kedves tanítványom. És mindketten kötődnek az Orlai Produkcióhoz. Tibi már afféle társulatba is szervezte azokat a színészeket, akik bevonzzák azt a kört, akik az Orlai Produkció előadásait nézik. Az a jelszavuk, hogy „együtt szabadon". De azért nagyon nagy vállalás Tibi részéről a Vőlegény. Egyrészt tényleg nem igazán illik a színház arculatába, és az sem biztos, hogy a közönségét is egyértelműen megtalálja itt. Másfelől nagyon sok szereplője van, ezért nem lehet nyereséges előadást csinálni belőle. Jó lenne, ha Orlainak lenne egy saját színháza, de nincs: a Belvárosi Színházat is csak bérli, és nem merem hangosan kimondani, mennyibe kerül itt egyetlen este. Ezt és minden egyebet a bevételből kell kifizetni, tehát már az is sokba kerül, hogy egyáltalán el lehessen itt játszani az előadást. Így csak reménykedünk abban, hogy lesz annyi néző, hogy még sokáig játszhassuk a Vőlegényt.

 

Mi a vonzó Szép Ernőben?

 

– Miért jó a Vőlegényt játszani? Mi a vonzó Szép Ernő darabjaiban?

Tóth Ildikó: Nekem egy furcsa hasonlat jut eszembe: Bartos Erika gyerekkönyvei. Ezek semmi mást nem mesélnek el, csak azt, ami nap mint nap történik. Az élet mindennapi dolgai jelentik magát a mesét, a gyerekek mégis végtelenül szeretik őket. Valahogy Szép Ernő darabjait, elsősorban a Vőlegényt meg a Patikát is ilyennek látom. Természetesen minden műalkotás kötődik hozzánk, a mi gyarlóságainkról meg bajainkról beszél. De Szép Ernőnél fokozottabban van jelen ez. Azt érzem, hogy annyira személyesen, mégis annyira ismerősen tud megszólalni, annyira a mai életünk van benne – a kis nyomoraival, a pénztelenségünkkel, szerelmi gyötrelmeinkkel, a vágyainkkal, a hiábavaló álmainkkal... Engem ez motivál elsősorban, ezt szeretem Szép Ernőben. Nagyon közel állnak hozzám a darabjai, annak ellenére, hogy nyelvükben van egy olyan költőiség, elemeltség, amitől egészen különlegesek lesznek.

Novák Eszter: Emiatt nem is lehet őket realista színdarabként játszani. Mert ezek inkább őrületesen megfogalmazott szimbolikus, költői látomások a szegénységről, a szerelemről. És valóban egészen különleges Szép Ernő nyelve. Szélsőségesen megfogalmazott, szellemes, költői képekben beszél egy olyan világról, ami ma már nincs, mégis végtelenül ismerős számunkra.

Gazsó György: Számomra egyszerűen zseniális Szép Ernő nyelve. Főleg ezért lehet szeretni őt. Ráadásul korszerű is az a humor, amit használ. A szófordulatok, szófacsarások ismerősek lehetnek számunkra. A tévében hallunk ilyeneket, ha megnézzük az Irigy Hónaljmirigynek vagy az általam imádott Dolák-Salynak a műsorait. Ő ilyen hangsúllyal mondaná Szép Ernő mondatát: Mariii teee engem tööönkre siláááányíííítottál. De maga a mondat is nagyon korszerű. Tönkre silányítottál – ez egészen eredeti kifejezés. Vagy azt kérdezi az Anya az általam játszott Papától, hogy „Brossomat miért vitte be?" „Mert szegény nem tud járni" – válaszolom. „Hol hallotta, hogy egy bross a maga lábán menjen a zaciba?" Ez a humor már-már abszurd. Akárcsak a szófűzések, fordulatok, szófacsarások. Gyönyörű! Nagyon igényes, magas szintű humora van Szép Ernőnek.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2017/2. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.

Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft

 

18. 02. 14. | Nyomtatás |