Nem vagytok emberek?

Brecht: A kaukázusi krétakör – Budapest Bábszínház

Hosszú szünet után, 2016 tavaszán a Budapest Bábszínházban került újra színpadra Bertolt Brecht darabja, A kaukázusi krétakör. Vidovszky György rendezése a felnőtt és ifjúsági közönséget szólította meg, gazdag fantáziával, sokértelműen használva a bábművészet kifejezőeszközeit. Fontos előadás született, amely talán kevesebb figyelmet (és elismerést) kapott, mint amennyit megérdemelt volna.

Szűcs Mónika

 

„Ezúttal egy darabot adunk elő, énekekkel, és csaknem az egész kolhoz játszik benne. Elhoztuk az ősi maszkokat is" – mondja az Énekes A kaukázusi krétakör keretjátékának végén. Ez a mondat ugyan nem hangzik el a Budapest Bábszínház előadásában (mint ahogy maga az egész bevezető játék a kolhozok vitájával is elmarad), de a gondolat, hogy maszkokkal és bábokkal elevenítsék meg Brecht darabját, innen eredhet. Vidovszky György rendezése ember és báb kettősségére épít, és végső soron azt kutatja, hogy egy embertelen világban hol, hogyan tud megmutatkozni az emberség, ragyog fel vagy lepleződik le az ember legmélye.

Mátravölgyi Ákos sokféle bábja érzékletesen fejezi ki, hogy ki mit mutat vagy éppen rejt el magából, kiből mit lát, mennyit akar látni a világ. A kéregető koldusokból Georgi Abasvili kormányzó küszöbénél csak a földből felfelé ágaskodó hatalmas, kitárt tenyereket látjuk. A szolgák Abasvili udvarában sima, fehér félmaszkot viselő, egyforma alakok, akiknek a szeme helyén rémült, üres lyuk sötétlik, bár a szájuk szabadon van hagyva. A két orvost (és később majd a két ügyvédet) maszkjának hosszú, csőrszerű orra emeli ki a többi egyforma szolga közül. A katonák a kormányzó seregében kubista maszkkal eltakart, szögletes arcú emberek, van olyan, akinek még a hátán is szeme (az arcán és a tarkóján is egy maszk) van. De akiket majd válogatás nélkül mészárolnak le a harcokban, azok a katonák már csak kétdimenziós életnagyságú kartonfigurák. Kezdetben az őrt álló Szimon Csacsava (Horváth Márk) is egy a maszkos harcosok közül, de mikor Grusét (Spiegl Anna) megszólítja, leveszi a maszkját. A háborúból már nélküle tér vissza: sokat látott, sok mindent élt túl, és már nem az a katona, aki (bár előléptették) némán teszi, amit parancsolnak neki, hanem érző, gondolkodó ember, aki a saját eszét és szívét követve bárkivel, még a nagy hatalmú bíróval is szembeszáll, ha kell.

Magát a kormányzót (Ács Norbert) és „szép nejét", Natela Abasvilit (Ellinger Edina), sőt a Kacbeki herceget (Hannus Zoltán) is deréktájt a színészek testére erősített embernyi bunraku jellegű bábok jelenítik meg, szivacsszerű anyagból, groteszk, eltúlzott formákkal, hatalmas mozgatható szájjal. Ugyanilyen jellegű bábok játsszák Gruse bátyját, Lavrentit (Ács Norbert), és annak feleségét, Anikót (Kovács Judit). A gazdag parasztok és a kormányzósági hatalmasok közt csak annyi a különbség, hogy a visszataszítóan kövér Lavrentiék feje határozottan disznóforma. Ezek a bábok teljesen eltakarják az őket mozgató színészeket, mint ahogy ezekben a figurákban is a testi, az animális létezés, a kifelé mutatott szerep körbenövi, elfedi az emberit. Csak Natela Abasvili figurája mögül bukkan ki egy-egy pillanatban valami mélyen őszinte, addig elrejtett emberi érzés. Az egyik ilyen pillanat, amikor a fejvesztett csomagolás közben hír érkezik, hogy már kitört a lázadás a városban: „Mit gondoltok, rám is kezet mernek emelni?" – kérdi az egyik ládára rogyva, a bábtestet maga mellé eresztve igazi rettegéssel a hangjában a kormányzóné. Egy másik őszinte pillanat, amikor lelepleződik, hogy ki (és mi) lakik benne valójában, a krétakör próbájánál történik: a második nekirugaszkodásra először a báb két keze ragadja meg a gyermek karját, majd az elvakult igyekezetben félrecsúszik a bábtest, és az élettelen bábkezek helyett a színész két erős keze rántja ki a körből a gyereket.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2017/3 számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft

 

18. 10. 4. | Nyomtatás |