Beszélni kell...

Samuel Beckett: Szép napok – Katona József Színház, Sufni

Székely Kriszta (1982) az új rendezőnemzedék egyik legsikeresebb tagja. 2015-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészet Egyetemen. Negyedéves monodráma-rendezését, amelyet Szirtes Ágival készített, Máté Gábor igazgató meghívta a Katona József Színházba. A Szép napok azóta is műsoron van a Sufniban.

Sándor L. István

 

[...]

 

Földbe ásva

 

A Szép napok kiindulópontja egy különös, extrém helyzet. A szerzői színleírás szerint a főszereplő egy kiégett, füves síkság buckájába van előbb derékig, majd nyakig földbe ásva. Winnie ebben a helyzetben beszél folyamatosan. Arra, hogy az asszony miért van derékig, majd nyakig a földbe ásva, valamiféle magyarázatot kell adnia a darab előadásának. Ez a probléma már a magyarországi ősbemutató kapcsán is felmerült. Akkoriban három magyarázat vetődött fel (amelyek egyúttal a kor, a 60-as, 70-es évek szemléletét is jellemezték). „Az egyik szerint Winnie-t a konzumtársadalom tárgyai borították el, a tárgyak végzetes rabságában gyötrődik. A második magyarázat az atomhalál víziójául hozza kapcsolatba a színpadképet is: eszerint Winnie-t az atomhamu lepte el. A harmadik koncepció szerint az élet és halál folyamatát idézi az író. Ahogy az élet fogytán a közelgő halál befonja és bezárja a cselekvés lehetőségétől mind jobban megfosztott embert." A Madách Színház 1971-es előadásának főszerepét játszó Tolnay Klári a harmadik magyarázattal értett egyet. Szerinte „a színpad nem az atomkatasztrófa utáni földet ábrázolja, és nem is valamiféle holdbeli tájat idéz, hanem a lélek tájait." Azt, „hogy életünk feltartóztathatatlan égési folyamat, mely az évtizedek múltával lelassul, azután egyszer csak kilobban, véget ér."

Az utóbbi értelmezéssel értett egyet Winnie 1982-es alakítója, Pogány Judit is. „Kezdettől fogva világos volt számunkra, hogy nem kell magyarázatot keresnünk rá, mikor és miért került Winnie a buckába" – mondta. „A derékig beásott asszony: tömör költői kép a mindennapi életet élő emberről. A beásottság természetes állapot Winnie számára, mely ugyanúgy nem szorul magyarázatra, mint az sem, hogy az ember megöregszik és meghal. A közönségnek sem azzal kéne törődnie, miért van Winnie földbe ásva, hanem hogy ezt az állapotot ez az asszony milyen módon éli meg."

Székely Kriszta rendezése mintha ez utóbbi gondolatból indult volna ki. Először is nem próbál magyarázatot adni arra, hogy Winnie miért van a földbe temetve. Ezt olyan drámaírói megoldásnak tekinti, amelyet színházi megvalósításakor természetes adottságként kell elfogadni, és nem érdemes benne semmiféle szimbolikus utalást keresni. (Székely Kriszta rendezői világától egyébként is messze áll a szimbolikus gondolkodásmód, a metaforikus fogalmazás.)

Ezt erősíti az is, hogy a Szép napok Székely Kriszta rendezte előadása olyan gesztussal indul, amely magára a színházi helyzetre irányítja fel a figyelmet, azaz a darab extrém alaphelyzetét is színházi játékként értelmezi. A két színész, a Winnie-t játszó Szirtes Ági és a Willie-t játszó Bezerédi Zoltán még civilként lép be a színpadra, a férfi kis csavarozó gépével zárja be Szirtes Ágit a díszletbe, amely nem is valóságos homokdombot ábrázol (és nem is kelti fel annak illúzióját). Inkább egy falemezekből összeállított kubista formájú bunkernek hat. A színváltáskor (Beckett ezt új felvonásként jelöli) ismét a Willie-t játszó Bezerédi Zoltán zárja még szűkebbre a Winnie-t fogva tartó építményt, hogy már csak a feje látszódjék ki belőle.

Az előadást indító hangkulissza hullámzó víz zúgását és sirályok vijjogást idézi. A rendező tehát a tengerpartra helyezi a történetet (miközben Beckett színleírása csak a sivár síkság és a felhőtlen égbolt találkozásáról beszél a horizonton.) Winnie homokszínűre festett, falemezekből készült buckáját (és Willie hasonló színű, hátul álló odúját) a Sufni színpadán valódi homok veszi körbe. De Kovács Nóra Patrícia díszlettervező mégsem a természet illúzióját akarja felkelteni. Hangsúlyosan színpadi tájat épít, amelyben magától értetődően találkoznak a természetes anyagok, a mesterséges formák, illetve a színházi hatások. Az utóbbit a hátteret alkotó (és a horizontot jelző) vetítővásznon megjelenő különféle színű fények jelzik, amelyek a történet fordulatainak és hangulatainak megfelelően változnak.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2017/3 számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft

 

18. 10. 4. | Nyomtatás |