Egy elfelejtett fordulat

Ács János 1979-es kaposvári rendezése

Fordulatot jelenthetett volna a Csárdáskirálynő színpadi történetében Ács János 1979-es rendezése, ha a színházi emlékezet nem feledkezett volna el róla. (Nyilván felülírta egy másik kaposvári Csárdáskirálynő, Mohácsi János 1993-as rendezése.) A harmincéves Ács János ekkor még végzős főiskolás volt. A nagy szakmai sikert arató (ám a közönség és a politika ellenállását kiváltó) Esküvőt követően állította színpadra a Csárdáskirálynőt.

 

„Engem a szakma érdekel"

 

Ács János, aki amatőr és főiskolai munkáival a létező színház ellen lázadt, majd bemutatkozó hivatásos színházi rendezésével, az Esküvővel határozott kézzel vázolta fel egy másfajta színház lehetőségét, a következő kaposvári munkájával egyértelműen a létező színházzal került szoros kapcsolatba. A rendező, aki eddig csupa olyan művet vitt színpadra, amelyek jobbára ismeretlenek voltak a hazai nézők előtt, most olyan darabot rendezett, amelyet a magyar közönség talán a legjobban várt a színháztól. Hisz a hazai repertoárnak – a hagyományoknak megfelelően – továbbra is az operett jelentette az egyik tartópillérét, és ebben a Csárdáskirálynőnek mindig is kitüntetett szerepe volt. Egy hatvanas években készített statisztika szerint „a nézők 51,6 százaléka a tíz »legjobban tetszett« színmű közt első helyre a Csárdáskirálynőt teszi."1

Az ellentmondás, hogy az új darabokat és új formákat kereső rendező az egyik legkonvencionálisabb repertoárdarabbal dolgozik, csak úgy oldható fel, ha stúdiumként fogja fel a feladatát. És Ács János nyilatkozatából ez is derül ki. „A Csárdáskirálynő alkalmával az operettformát akartam birtokba venni" – mondja egy interjúban. Sőt a következő munkáiról is hasonló szellemben beszél: „Az Átváltozások színrevitelekor a félreszólások technikája foglalkoztatott. A Szentivánéji álomban pedig az igazgatott, hogy lehet a színpadon valaki láthatatlan, holott látható. Engem a szakma érdekel. Még négy-öt évig a tulajdon tanítványom leszek."2 Azaz Ács egyfajta önképzésként (is) fogta fel a színházi rendezést, amely kiegészítheti azokat a szakmai ismereteket, amelyeket a főiskolán – a jelek szerint – csak részlegesen sajátított el.

„Ács bizonyítani akarta, hogy nemcsak ezoterikus darabokat tud rendezni vájtfülűek számára, hanem operettrendezőként is állja a versenyt" – mondja Babarczy László, a kaposvári színház akkori igazgatója. „Ezért választotta következő rendezésének a Csárdáskirálynőt, amivel – igazi bravúr! – egyszerre aratott sikert a nagyközönség és a szakma körében."3

Vidéken folyamatosan műsoron tartották a darabot a színházak, minden évadban volt 3-4 új bemutatója. (Kaposvárott 1946-ban, 1956-ban és 1967-ben tűzték műsorra.) 1969-től Vámos László új rendezésében játszották tovább az Operettszínházban a Csárdáskirálynőt, és közben folytatódott a vidéki bemutatószéria is. Bár a 70-es években határozottan ritkultak a bemutatók, de például az 1979/80-as évadban két új színrevitele is volt a darabnak: Pécsett és Kaposvárott. Az utóbbit rendezte Ács János.

 

Az operett mint dráma

 

Bár Kaposvár neve a 70-es években egyértelműen összefonódott az új színházi törekvésekkel, itt is rendszeresen színre kerültek operettek, illetve zenés darabok, hisz a közönség elvárásait nem lehetett semmibe venni. Ugyanakkor Kaposvárott ezekhez a szórakoztató darabokhoz is sajátos, egyéni, többnyire az iróniával jellemezhető rendezői-színészi közelítésmódot alakítottak ki.

Az operett újraértelmezését jelentő sorozatot Ascher Tamás 1976-os rendezése indította el. Az Állami Áruház egy ötvenes évekbeli „termelési operett" volt, amely annak idején nemcsak színházban, de filmen is hatalmas sikert aratott. Húsz év múlva „Kaposváron mindez átszíneződött attól, hogy minden egyes pillanatot, a komikusat is, halálosan komolyan vettek, ezáltal minden szituáció egy kicsit túlhajtottá, karikírozottá, idézőjelessé vált, illetve attól, hogy hol a háttérben, hol a színpad két szélén vagy az előszínpadon tűnt fel, nézelődött, figyelt, várakozott két ávós egyenruhás személy, s nemcsak a színpadot, de a nézőteret is szemmel tartotta. Közvetlenül nem avatkoztak a cselekmény menetébe, de jelenlétük fenyegető felhangot adott a vidámságnak, a szerelemnek, mindennek. Operettország vagyunk, vidám barakk, sugallta kimondatlanul is az előadás. Aki csak szórakozni akart, tehette, aki többet, mélyebbet várt a színháztól, ezt az élményt is megkapta."4 Hasonló szellemben készült a Sybill (szintén Ascher rendezésében), illetve a Piros bugyelláris és a Mágnás Miska (Szőke István rendezésében).

Mindez Kaposvárott a nézők egy részében kialakított valamiféle elvárást a műfajjal szemben. Így a Csárdáskirálynő kapcsán is „azt vártuk, hogy – mint a színház jó hagyományai sejtetni engedték – paródiaparádét kapunk a körülbelül kétezer szériás operettszínházi műből. (Szőke István, Ascher Tamás korábbi munkálkodása, illetve Gothár Péter tavalyi Nebáncsvirág-rendezése kapcsán)" – írja egy helyi kritika.5
Ács János azonban más utat választott. „Nem az operett leleplezésére, a mögötte álló valóság megmutatására így az érzelmes álomvilág kigúnyolására, szatirikus lemeztelenítésére törekszik" – írja a rendező egyik korabeli kritikusa.6 Egy másik szerint viszont „első pillanatra megfejthetetlen" „az a tény, hogy Kaposváron igazi operettet játszanak, amely nagy közönségsikert arat, és egyben esztétikai élményt szerez". „Ha az előadás előtt az volt a dilemmánk, hogy féltjük a közönség ízlését az operettől, és mégis játsszuk, ... akkor Ács rendezése után a dilemma megszűnik. De helyett föltámad egy másik: ha ez az igazi operett, akkor mi bajunk volt vele?"

 

[...]

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2017/6. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft

 

18. 07. 10. | Nyomtatás |