Mágikus ébredések

Kárpáti Péter: A negyedik kapu

Kárpáti Péter darabja, A negyedik kapu először a Színház folyóirat drámamellékleteként jelent meg 2002 novemberében, majd belekerült a 2004-ben kiadott A kivándorló zsebkönyve című gyűjteményes kötetbe. Ősbemutatóját a Radnóti Színházban tartották Forgács Péter rendezésében 2003 márciusában. Egy évvel később a tatabányai színház mutatta be, az előadást Novák Eszter rendezte. 2014 nyarán maga a szerző vitte színre a darabot Zsámbékon. Szűcs Mónika írása.

Szűcs Mónika

 

A haszid birodalom ragyogása

 

A cigány-magyar mesék után (Országalma, Tótferi, Pájinkás János) a haszid legendák felé fordult Kárpáti Péter alkotói figyelme. A negyedik kapu forrását nem kell sokat nyomozni, maga a szerző nevezi azt meg a darab ajánlásában, hozzátéve, hogy a könyvet, Jiří Langer Kilenc kapu című munkáját az ősbemutatót rendező Forgács Péter adta annak idején a kezébe.

Langer (1894–1943) Prágában született egy asszimilálódott zsidó kereskedőcsaládban. Korán érdeklődni kezdett a zsidó misztika iránt, majd egyre mélyebbre merült a zsidó vallási tanok, hagyományok és parancsolatok tanulmányozásába, és 1913-ban mindent hátrahagyva a haszidok lakta kelet-galíciai Belzbe utazott. Langer rövid megszakítással öt évig, a háború végéig élt a haszidok közt, a belzi rabbi közvetlen közelében. Követte szokásaikat, tanulta a Talmudot, és megismerte azt a gazdag legendáriumot, amelyet a cáddikokról (vagyis a tökéletes, igaz, szent emberekről) mesélnek a haszidok. Galíciai élményeit és az itt megismert haszid legendákat írta meg elevenen, szerteágazóan a Kilenc kapuban. A kötetet, amely 1935-ben készült el (bár csak két évvel később jelent meg) csehül írta, mert nem a tudósoknak, hanem az egyszerű olvasóknak szánta: „A szív művei voltak, nem az agyéi, személyes élményekből, személyes kapcsolatokból fakadtak" – írta róla Langer bátyja, aki maga is író volt.

A könyv fejezetei egy-egy kaput nyitnak a haszid világra, amelyen át belépve megismerhetjük a csodatévő rabbik történeteit. A hasziddá lett prágai ifjú mesél nekünk az életükről, gondolataikról, tanításaikról. Bár az egyes fejezetek középpontjában egy (vagy két) szent áll, az ő történetük – találkozásaik, cselekedeteik, tanításaik által – ezer szállal van összeszőve más jeles rabbik történetével. Ez a szellemi és sorsközösség, ez az élő hagyomány, a tudás továbbadásának megszakítatlan folyamata, a tanítók, mesterek nagy láncolata a mesélés által teremtődik és őrződik meg: a haszidok a könyv tanúsága szerint bárhol és bármikor nagy kedvvel és átéléssel, élénk gesztikulációval kísérve mesélnek szentjeikről. Történeteikben teljes természetességgel bukkannak fel a Talmud prófétái, az angyalok, sőt maga az Isten is, hisz a szentek számára éppoly hétköznapi esemény a velük való találkozás, mint bármely más emberrel. Langer érzékletesen jeleníti meg az egyes „királyságok" népét, a szent rabbik köré gyűlő haszidok közösségét is, és mutatja meg azt a szívélyes kapcsolatot, amely a szent emberhez fűzi az ő haszidjait, és amelynek alapja a kölcsönös tisztelet, tudásvágy és az Isten mindenek felett való tisztelete. „Korlátlan hit, mindent fölülmúló örvendetesség, alázat, remény és szeretet, de elsősorban a lélek egyszerűsége az alapja a legendás haszid világ etikájának és erkölcsi erejének" – írja róluk. Miután évekig ott élt velük, Langer nem tud úgy írni ezekről az emberekről, hogy ne ejtene szót arról a mérhetetlen szegénységről, amelyben élnek, a sivár, mocsaras pusztákról és arról a sokszor ellenséges világról, ami körülveszi őket. De mégis, valahogy képes a legkegyetlenebb történeteket is olyan egyszerűséggel elmondani, hogy azok végkicsengése nem a fájdalom lesz, hanem ennek a derűs és a szentség felé nyitott életnek a dicsérete.

Langer könyve mellett A negyedik kapu másik fontos forrása Martin Buber Haszid történetek című munkája volt. Langer maga is a haszid közösség tagjaként élt, ebből is ered magával ragadóan személyes, élettel teli elbeszélésmódja. Kortársa, a bécsi születésű, ortodox zsidó családban nevelkedett Buber (1878–1965) nézőpontja inkább a filológus tudósé: gyűjteményében arra törekedett, hogy a haszid legendákat a fellelhető legtisztább, legegyszerűbb formájukban írja le. Több motívum mellett ebből a gyűjteményből származik A negyedik kapu egyik legemlékezetesebb története az erdei gyertyagyújtással véghez vitt gyógyításról.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2018/3. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.

Az árushelyek listája itt olvasható.

Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Ára (mely tartalmazza a postaköltséget is):

Aktuális évfolyam számai: 880 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 595 Ft

 

19. 07. 9. | Nyomtatás |