Szerelem és halál küzdelmei
El valahová - Forte Társulat
Horváth Csaba negyedik előadását készítette Tar Sándor művei alapján, de ebben teljesen más arcát mutatja az írónak, mint korábbi nagy sikerű produkcióiban, például A te országodban. A Forte Társulat megőrizve korábbi előadásaik szemléletmódját új formákkal gazdagítja a fizikai színház kifejezőeszközeit.
A te országod esetében az író Keresztury Tibor folyamatos történetet szerkesztett Tar Sándor novelláiból. Az El valahová mozaikos szerkezetű szövegkönyve megtartja az egyes novellák önállóságát, de mégsincs az az érzése a nézőnek, hogy véletlenszerűen kerültek egymás mellé a történetek. Nagyon is tudatos szövegválogatást végzett Földeáki Nóra és Horváth Csaba. És most egyenrangú alkotótársnak hívták a zenét is: nemcsak Dargay Marcellnek a történeteket kísérő kortárs muzsikáját, hanem a korai barokk zene legnagyobb mesterének, Monteverdinek az 1624-ben bemutatott dramatikus madrigálját, a Tankréd és Klorinda párviadalát is. (Dargay a kortárs kísérő zenéhez is felhasznált dallamfoszlányokat, akkordokat Monteverdi művéből.)
A dramatikus madrigál Tasso Megszabadított Jeruzsálem című eposzából veszi témáját (és szövegét). Tankréd keresztes lovag párviadalt vív az álruhába öltözött szaracén lánnyal, Klorindával, akiben csak azután ismeri fel szerelmesét, hogy halálra sebezte. Ez a téma határozta meg a Tar Sándor írásaiból való válogatás szempontját is: az előadásba bekerült történetek mindegyike hasonlóképp a halál és szerelem témáját dolgozza fel. De az El valahová nemcsak tematikai kapcsolatot teremt a 17. századi olasz komponista és a 20. század végi magyar novellista művei közt.
Monteverdi drámai madrigáljának három szereplője van: a ritkán megszólaló két címszereplő mellett a leghosszabb (és legnagyobb súlyú) az eseményeket közvetítő elbeszélő szólama. Ez Tar novelláinak színpadi feldolgozását is meghatározta: a színpadi adaptációban az egyes történetek szereplői mellett legalább olyan hangsúlyos szerepet kap(nak) az elbeszélő(k) is (ebbe a szerepbe novelláról novellára mindig más színész lép be). Ez arra is lehetőséget teremt az alkotóknak, hogy a lehető legtöbbet őrizzenek meg Tar Sándor prózájának nyelvi sajátosságaiból (az előadást figyelve többször támad az a benyomásunk, hogy milyen remek szövegek hangoznak el benne).
Az El valahová más párhuzamokat is nyit a barokk és az ezredvégi történetek között. Az alkotók Tar Sándor életművéből éppúgy kétszereplős történeteket választottak ki, mint amilyen Monterverdi műve is. Mindegyikben hasonlóképp párviadal zajlik, a szerelem (a többféle árnyalatú szeretet) küzdelmeit követhetjük, amelyek valamilyen formában egyként a halál felé tartanak. (Hol maguk a történetek mutatják, hol a színpadra állítás módja teremti meg ezt a párhuzamot.)
Tar természetesen nem (a hírnévért harcoló, a hírnevüket megteremtő, óvó) hősi lovagokat ábrázolt, hanem egyszerű, hétköznapi embereket (ha úgy tetszik: névtelen senkiket1 ). De mégis csak átsugárzik rájuk az a fény, amely Monterverdi hőseit körülveszi. A Forte előadása valójában azt bontja ki Tar prózájából, ami látensen folyamatosan jelen van benne, de direkt megfogalmazást soha sem kap: a jelentéktelen emberek szóra is alig érdemes történeteiben mégis csak az élet valami mélyebb lényege nyilatkozik meg. (Földeáki Nóra szövegkönyve és Horváth Csaba rendezése ennek a sejtésnek ad érzékelhető formákat.)
[...]
A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2019/3. számában.
Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.
Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Ára (mely nem tartalmazza a postaköltséget):
Aktuális évfolyam számai: 880 Ft
Korábbi évfolyamok számai: 595 Ft
Postaköltség (előre utalás vagy számlára való befizetés esetén): 335 Ft
