Születésnap

65 éves a Budapest Bábszínház

Ünnepi bemutatóra invitálta a Budapest Bábszínház az 1949. október 8-án született nagyszülőket. Hatvanöt évvel ezelőtt ugyanis ezen a napon tartotta első bemutatóját a mai Budapest Bábszínház jogelődje, az Állami Bábszínház.
Szűcs Mónika | 14. 10. 8.

 

Az Állami Bábszínház 1949 szeptemberében alakult. Elődje a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége által 1947 végén alapított Mesebarlang volt, az első hivatásos állandó bábszínház, ami – elhatárolódva az amatőr bábjátékos mozgalomtól, és nem véve tudomást az akkor még működő vásári bábszínházakról – kifejezetten a művészi (és nevelő szándékú) bábjátékot tűzte ki célul. A bábszínház a hajdani Parisiana mulató épületében, a Paulay Ede u. 35. alatt kapott helyet (ahol a 20-as években egy ideig a Nemzeti Színház Kamaraszínháza is játszott), és ahol 1945-től Várkonyi Zoltán Művész Színháza működött. A Mesebarlangot alig másfél éves működése alatt kétszer államosították. 1949 márciusától Állami Mesebarlang Nemzeti Vállalat néven működött tovább a főváros fenntartásában, majd a fővárosi színházak államosításával egyidőben (1949. szeptember 1-jétől) új néven, új helyen és részben új munkatársakkal kezdett új életet az egyetlen hivatásos magyar bábszínház. (A Paulay utcai épületben ezután az Úttörő Színház kapott helyet, majd később több néven többféle gyerekeknek játszó színház is működött itt, legutóbb 1985 és 94 között az Arany János Színház.)

 

babmuhely1949

Fotó: Fortepan / Kovács Márton Ernő

 

Az Állami Bábszínház az Andrássy út 69. szám alá költözött, a Képzőművészeti Akadémia alagsorába. Nem ez volt az első színház az épületben: 1908-tól itt működött például Nagy Endre kabaréja, de több ízben is otthont adott a Nemzeti Kamaraszínházának. (Itt tartották az ostrom utáni első színházi előadást is Budapesten 1945. március 1-jén: Csokonai Karnyónéját.) A bábszínház költözését megelőzte az épület átépítése: bábszínpadot építettek, bábkészítő műhelyeket hoztak létre.

 

szollosy-bab

Fotó: Szőllősy Irén (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

 

Az új igazgató, Bod László („igazi szakember, és művelt, tisztességes ember a munkáskáderek világában" – Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon) részben átvette a Mesebarlang társulatát, másrészt szerződtetett számos olyan színészt, akik az államosítást követő átszervezések következtében, ill. politikai okokból kiszorultak más színházakból. De itt, a Bábszínházban talál menedéket több olyan művész is, aki máshol nem kaphatott munkát: Mészöly Miklós, Országh Lili, Jakovits József, és itt dolgozott tovább a bábműhelyben Kemény Henrik is.

 

babmuhely1949-2

Fotó: Fortepan / Kovács Márton Ernő

 

Az Állami Bábszínház első bemutatója, amelyre 1949. október 8-án került sor, három meséből állt. Szergej Preobrazsenszkij kínai népmeséből írt Tavaszi virág című darabjához a Zeneakadémiát frissen végző Ligeti György szerzett kísérőzenét. (A különleges ütőhangszereket alkalmazó, pentaton hangzást idéző zenével, akárcsak az előadás szürrealisztikus megoldásaival a felettes hatóságok nem voltak megelégedve.) A Mesebarlang repertoárjából átvett Macskalak című mese előtt Derzsi János Kalács c. anekdotáját is előadták a színháznyitón. Alig egy hónappal később új premiert tartottak a bábszínházban: Fehér Klára Rosszcsontország bajban van c. nevelő célzatú mesejátékát mutatták be. Ám az előadás annyira unalmasra sikerült, hogy a gyereknézők zajongtak. Erre találták ki azt a színházban, hogy a közlekedési lámpák mintájára oldalt elhelyeztek egy színházi „villanyrendőrt": amikor zölden világított, lehetett tapsolni és nevetni, ám a piros felgyulladásakor csöndben figyelni kellett. A szándék persze a visszájára fordult, a piros lámpa felgyulladásának annyira megörültek a fiatal nézők, hogy mindannyiszor hatalmas üdvrivalgással fogadták.

Az államosítás során létrejött, ill. átszervezett színházak pontosan meghatározott profilt kaptak. Ennek értelmében lett a bábszínház az óvodásoké, az Úttörő Színház a kisiskolásoké, az Ifjúsági Színház pedig a felsősöknek játszott. Ám a bábszínház igen korán tágítani kezdi a neki juttatott kereteket. 1951 januárjában (nem utolsó sorban az Obrazcov vezette moszkvai állami bábszínház 1950-es budapesti vendégjátékán felbátorodva) az Állami Bábszínház megtartja első felnőtteknek szánt bemutatóját, a Sztárparádét. Rendezője, a második évadban főrendezővé kinevezett Szegő Iván moszkvai tanulmányútja során fedezte fel a bábjátékban rejlő szatirikus lehetőségeket, amire hatalmas fogadókészség mutatkozott a pesti közönségben: a Sztárparádé az Állami Bábszínház egész fennállásának egyik legnagyobb közönségsikere lett.

 

babszinhaz-belso

Fotó: http://www.theatre-architecture.eu

 

1992-ben megszűnt az Állami Bábszínház. A Jókai téri kamaraszínháza helyén megnyílt a Kolibri Színház, az Andrássy úti épületben pedig megkezdte működését az Állami Bábszínház jogutódja, a Budapest Bábszínház. A Budapest Bábszínház a mai napig műsorán tartja, illetve felújítja az egykori repertoár fontosabb darabjait. Idei mottója – „A báb nem életkor, hanem műfaj" – hatásosan fogalmazza meg a színház törekvését, hogy a bábjáték eszközével minden korosztályt meg tudjon szólítani. A bábszínház nemcsak óvodások és kisiskolások számára játszik, hanem vannak előadásaik a középiskolásoknak és a felnőtteknek is. Az elvégzett munkát igazolja, hogy az elmúlt két évadban bábszínház előadásai nyerték el a színikritikusok díját gyermek- és ifjúsági színház kategóriában. 2013-ban a középiskolásoknak készült Semmi, idén pedig az óvodásoknak szóló Boribon és Annipanni kapta az elismerést. A Budapest Bábszínház, miközben épít az idősebb generáció bábszínházi tapasztalataira, egyre erőteljesebben vonja be az egyetemről frissen kikerült bábszínészeket és bábrendezőket a közös munkába.