A hét 10 legfontosabb eseménye

1. rész – fesztiválok, konferenciák

Fesztivál és konferencia hét lesz a következő. Egész héten zajlik a Gyermekszínházi Szemle, elkezdődik a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, illetve a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházi Kollokvium. Fontos bábművészeti és irodalmi-dramaturgiai konferenciákat is figyelemmel követhetnek az érdeklődők.
Ellenfény | 17. 10. 8.

 

9. Gyermek és Ifjúsági Színházi Szemle – Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest (2017. október 9–15.)

 

Hétfőn kezdődik és vasárnapig tart a Marczibányi téren a hazai gyermek- és ifjúsági színházak egyik legjelentősebb fesztiválja. A minden páratlan évben sorra kerülő Szemle az elmúlt 16 évben számtalan fontos gyermekelőadásra hívta fel a szakma és a közművelődési szakemberek figyelmét, hisz a rendezvény egyik célja az, hogy olyan nívós előadásokat szemlézzen, amelyeket érdemes lenne országszerte meghívni a különböző művelődés házakba, kulturális intézményekbe.

Az első szemlére még 2001-ben került sor. Akkor az ASSITEJ Üveghegy-díját a Stúdió „K" Rózsa és Ibolya című előadása nyerte. Rendezői díjat kapott az előadást jegyző Fodor Tamás, illetve Tóth Miklós, aki Nyíregyházán állította színpadra az Árgyélus királyfit. A díjazott előadások között volt még a MárkusZínház Laci királyfija és az Atlantisz Színház Legszebb mesékje. A 2003-as második Szemlén az Üveghegy-díjat a Figurina A Nap és Hold elrablása című előadása nyerte. Fődíjat kapott a MárkusZínház Az égigérő fáért, a Maskarás Céh (Kovács Géza) a Vásárforgó című előadásért, különdíjat nyert a Stúdió „K" a Csipkerózsikáért.

Közben 2002-ben az ASSITEJ megrendezte az első kaposvári gyerekszínházi Biennálét. Ezután a kaposvári és a Marczibányi téri fesztiválok váltották egymást, biztosítva azt, hogy évről évre figyelem forduljon a gyerekszínházi műhelyek felé. Az első kaposvári biennálé Üveghegy-díját a Rumi László rendezte Leporello első könyve nyerte, amelyet a Ciróka Bábszínház mutatott be. Díjat kapott még többek között a Bán János játszott Kukacmatyi, a Kolibri Színház egy másik Novák János rendezte előadása (Elvis, a bajfácán) és a Maskarás Céh (Pályi János) Szegény ördög című előadása.

Az eddig felsorolt előadások azóta a gyerekszínházak klasszikusaivá váltak, tehát érdemes őket időről időre az emlékezetbe idézni, hisz a magyar színháztörténetben is fontos hely illetné meg őket. Ugyanakkor határozottan jelzik azt a szemlélet- és stílusváltást is, amely a magyar gyerekszínházak megújulását eredményezték az elmúlt másfél-két évtizedben.

 

vaskakas-korbe-korbe-karikába

Körbe, körbe, karikába - Vaskakas Bábszínház

 

Minden fesztivál fontos kérdése, hogy az ott szereplő előadások mennyiben tekinthetők az elmúlt időszak legfontosabb produkcióinak, mennyire rajzolják ki azokat a tendenciákat, amelyek az adott területen zajlanak. Ez minden fesztiválválogatás próbája is (aminek eredményei nem azonnal látszanak, hanem csak néhány év távlatából). A Marczibányi téri fesztivál programját idén egy színházpedagógiai szakemberekből és drámapedagógusokból álló háromtagú csapat válogatta (Szakall Judit, Kaposi László, Gyevi Bíró Eszter). A válogatás annyiban feltétlenül tükrözi a jelen tendenciáit, hogy a gyerekeknek szóló előadások közt túlsúlyban vannak a bábszínházi produkciók. A vidéki bábszínházak ugyanis az utóbbi években határozott és eredményes erőfeszítéseket tettek azért, hogy ne csak a bábok iránt érdeklődő korosztályokhoz legyenek képesek szólni, és hogy a gyerek- (sőt ifjúsági) színházak minden műfajában otthonosan mozogjanak.

A bábszínházak játszanak a legkisebbeknek csecsemőelőadásokat (mint a győri Vaskakas a szemlén is szereplő Körbe-körbe, karikába című produkciója), játszanak továbbra is óvodásoknak (mint a pécsi Bóbita a szemlén is szereplő Szélkötő kalamona című előadása), közönségnek hívják a kisiskolásokat is (mint ahogy a szombathelyi Mesebolt a Kirikou és a boszorkány, a veszprémi Kabóca a Kodzsugukila, a boszorkány vagy a zalaegerszegi Griff Szépen szóló babukamadár című bemutatója, amelyek szintén láthatók a fesztiválon).

 

mesebolt-kirioku

Kirikou és a boszorkány - Mesebolt Bábszínház

 

De a bábszínházak újabban a felsősöket is nézőknek hívják (mint például a marosvásárhelyi Ariel szemlén látható Brémai muzsikusok című produkciója), sőt már a középiskolásokat is megszólítják. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a bábszínházak a korábbinál jóval sokrétűbb színházi formákat használnak, nemcsak a bábszínház különböző műfajait működtetik, hanem élőszereplős előadásokat is készítenek. Sőt a korosztálynak és a mondanivalónak megfelelően bátran keverik is a különféle kifejezőeszközöket, bemutatnak színházi nevelési előadásokat és tantermi produkciókat is.(Ilyen például a debreceni Vojtina Halak kora című tantermi részvételi színházi előadása, amely azonban csak a válogatók által ajánlott előadások közt szerepel. A debreceni műhely mellett hiányzik még a fesztiválról a fontos vidéki bábszínházak közül a kecskeméti Ciróka, de a legfeltűnőbb a Budapest Bábszínház hiánya. Ez a fővárosi gyerekszínház határozottan megújult az elmúlt években, és az ajánlott előadások közt szereplő Gengszter nagyi biztosan az elmúlt év hét legfontosabb bábszínházi produkciója közt van.)

 

fabok-harom-agu-tolgyfa

A háromágú tölgyfa tündére - Fabók Mancsi Bábszínháza

 

Bár a gyerekeknek szóló előadások nagy részét független, utazó bábszínházak játsszák, ezeket egyedül Fabók Mancsi Bábszínháza képviseli a szemlén (A háromágú tölgyfa tündére 6–14 éveseknek szól). (Az ajánlott előadások közt is csak a szemlén már sokszor sikeresen szereplő Ziránó produkciója szerepel.)
Unikumnak számít a Marczibányi téri fesztiválon Góbi Rita 3–5 éveseknek készült Pici bonbon című előadása, mint az egyetlen táncszínházi produkció a programban. Feltűnő az is, hogy a nem bábszínházi gyerekprodukciók között a „kőszínházakat" egyedül a budaörsi Latinovits Színház képviseli. Ők 5–10 éveseknek mutatják be Az öreg kisasszony autós meséit. Az előadások többségét a szemlén független társulatok adják elő. A Partvonal Műhely 6–10 éveseknek játssza az Ágacskát, a Soltis Lajos Színház 8–14 éveseknek a Hantocskát. Kamaszoknak szól a Manna és az Eszme közös előadása, A Macskaherceg kilencedik élete.

A jelenlegi helyzetet pontosan tükrözi, hogy a Marczibányi téri fesztiválon szereplő előadások majdnem fele az ifjúságnak szól. Az első szemléken még csak elvétve szerepeltek középiskolásoknak és egyetemistáknak készült produkciók. Mára ez a helyzet megváltozott, nagyon sok előadás készül ennek a korosztálynak. A Kolibri Színház (amelynek rendkívül széles a repertoárja, és sok egyéb mellett a csecsemőszínház és az osztálytermi előadások meghonosítója is volt Magyarországon) a szemlén egy ifjúsági előadással képviselteti magát (Nincsenapám, seanyám). Feldolgozó foglalkozás is kapcsolódik a Bohócok a Látóhatáron és a K. V. Társulat közös ifjúsági előadásához (Kiállok érted).

 

bohocok-kv-kiallok-erted

Kiállok érted - Bohócok a láthatáron, K. V. Társulat

 

Hagyományosan nagy súllyal vannak jelen a drámapedagógiai fogantatású produkciók a Marczibányi téri rendezvényen. A debreceni Csokonai Színház és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház középiskolásoknak készült osztálytermi színházi nevelési előadást mutat be (Jeruzsálem; Peter). Mindkettő. 4–7 éveseknek szól a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ és az Insite Dráma közös produkciója, Az óriás ölelése. 13–16 éveseknek szól a Kerekasztal másik Szemlén látható előadása, a Csend. Szintén tantermi színházi nevelési előadás a győri RÉV Társulat Massza című produkciója, amelyet 14-15 éveseknek készítettek. Beavató osztálytermi előadás a Neptun Brigád 16-17 éveseknek szóló Hamletmanja. (Feltűnő hiány viszont, hogy az egyik legjobb színházi nevelési társulat, a Káva Kulturális Műhely semmilyen formában nincs jelen a fesztiválon.)

Nyilván nemcsak az idő, hanem az anyagi lehetőségek szűkössége is okozta, hogy a válogatók által ajánlott előadások listáján szereplő számos érdekes, értékes produkció nem fért bele a programba. Nem látható például a Szemlén Pass Andrea új ifjúsági darabja. Somogyi Tamás bábszínházi Shakespeare-trilógiájának harmadik darabja, a Szentivánéji álom sem fért bele a programba, pedig az előző két darab nagy sikert aratott a Marczibányi téren.

 

zalaegerszeg-peter

Peter - Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg

 

De a hiányok helyett arra a gazdagságra érdemes figyelmi, amelyet kétségtelenül felkínál a gyermek- és ifjúsági színházak iránt érdeklődő nézőknek a Szemle.

 

A Szemle teljes progrmja a fesztivál honlapján

 

 

 

Nemzetiségi Színház Kollokvium – Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós (2017. október 13–22.)

 

Pénteken kezdődik a Nemzetiségi Színházi Kollokvium XII. kiadása Gyergyószentmiklóson.

Még 1978-ban rendezték meg Sepsiszentgyörgyön az I. Kollokviumot, amelyen az akkori hat romániai magyar színházon, illetve tagozaton kívül részt vett a nagyszebeni és a temesvári német színház, valamint a bukaresti zsidó színház. Az 1980-ban szintén Sepsiszentgyörgyön megrendezett II. Kollokviumon néhány félhivatásos népszínházi együttes is részt vett a programban. A kétévente tervezett rendezvénysorozat azonban ekkor megszakadt, és a III. Kollokviumra csak 1992-ben került sor.

 

nemzetisegi-szinhazi-kollokvium

 

2001-től a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház rendezi meg a Kollokviumokat. Kétévente sorra kerülő fesztivál koncepciója változatlan: a Romániában működő valamennyi kisebbségi színház részt vesz rajta – többségükben magyar társulatok. Ebben az évben egyedül a bukaresti zsidó színház marad távol a rendezvénytől, hisz épp a kollokviummal egyidőben rendez saját fesztivált.

A Kollokvium kezdetén nyílik a Figurát alapító Bocsárdi László művészetéről szóló kiállítás, melyet Török Réka jelmeztervező állított össze. Pénteken mutatkozik be a Csíki Játékszín (Egressy Zoltán: Portugál) és a Kolozsvári Állami Magyar Színház (Homemade – a Szüleink projekt előadása).

Szombaton a Kollokvium két vendége mutatkozik be: az Újvidéki Színház (Fekete) és a budapesti Káva Kulturális Műhely (Lady Lear). Vasárnap kerül sor a Kézdivásárhelyi Városi Színház (Kiss Csaba: Skandináv lottó) és a szebeni Radu Satanca Színház német tagozatának előadására (Alan Ayckbourn: Kígyó a fűben).

A fesztivál az egész jövő héten folytatódik, többek között a székelyudvarhelyi, nagyváradi, temesvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi magyar társulatok, az Ariel, a Váróterem Projekt és a Yorick Stúdió előadásai kerülnek bemutatásra.

 

 

 

Központok és perifériák – Bábművészeti konferencia a Bajor Gizi Színészmúzeumban (2017. október 13. 10–18 óra)

 

Pénteken rendezi meg szokásos éves bábművészeti konferenciáját az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A téma ebben az évben a központ és a periféria kérdése. Hol helyezkedik el a bábművészet a színházművészet egészén belül? Milyen erővonalak, trendek mutathatók ki a kortárs bábszínházban, illetve melyek tárhatók fel a történeti kutatások segítségével?

 

kozpont-es-periferia

 

A konferencián elhangzó előadások számos érdekes kérdést érintenek. Például szóba kerül a 70-es évek meghatározó művészeti csoportja, az Orfeo (Partizánhelyzetbe került művészet). Az Orfeo egykori tagja, Németh Ilona a személyiség és személyesség szerepéről beszél majd a bábszínházi alkotásban. Egy másik bábos, Ács Norbert előadásának témája a bábjátékos identitásának változása. Szász Zsolt a színházról és a bábjátékról alkotott elképzelések változásáról fog beszélni. Szóba kerülnek majd a mesterek is. Előadás fog szólni például Kovács Ildikó szerepéről a magyar bábszínházi struktúra átalakulásában, egy másik előadás Ország Lili bábművészetét elemzi.

 

A részletes program az OSZMI honlapján

 

A konferencia egybeesik a Blattner Géza munkásságát bemutató Szivárvány Európa felett című kiállítás finissage-ával. A konferencia szünetében az érdeklődők tárlatvezetés kíséretében tekinthetik meg a kiállítást.

 

 

 

Irodalom és színház, avagy Irodalom-e még a dráma? – Konferencia felolvasószínházi előadásokkal a Színházi Dramaturgok Céhe szervezésében a Petőfi Irodalmi Múzeumban (2017. október 13. 16.00 – október 15. 19.00)

 

Egy másik fontos konferencia is pénteken kezdődik és vasárnapig tart a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A téma itt is izgalmas. „Megtanultuk, az irodalom három műneme: líra, dráma, epika. De igaz-e ez ma is? Még mindig irodalmi műfaj a dráma, a színházi szöveg?" – szól a konferencia ajánlója. „Nem győzte le az irodalmat az élet imitálása? Nem szorítja ki az élőbeszéd a kompozíciót? Háttérbe szorulhat-e Thomas Bernhard, Elfriede Jelinek, Caryl Churchill, Nádas Péter, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Térey János, Závada Péter, Valére Novarina, Mikó Csaba, Szálinger Balázs, Szilágyi Andor, Lanczkor Gábor, Visky András, Tolnai Ottó és más, irodalmi, szöveg-esztétikai szempontból megközelíthető művész színpadi nyelve, párbeszédei, tirádái, monológjai – mi módon állhatják a sarat, milyen eszközökkel kell színre vinni műveiket, hogy a közönség ne veszítse el a kapcsolatot a megformált szöveggel?"

 

irodalom-es-szinhaz

 

Ezen a rendezvényen a felolvasószínházi előadások is hangsúlyosak. Például pénteken Halasi Zoltán tart bevezetőt Elfriede Jelinek művészetéről, majd a szerző Düh című darabja hangzik el. A következő két napon Stefano Massini, Závada Péter, Lanczkor Gábor, Szilágyi Eszter Anna darabjai hangoznak el, ami a darabokról és a szerzőkről szóló előadásokkal kapcsolódik össze. Mindezt szakmai beszélgetések egészítik ki.

 

A még alakuló program a konferencia facebook eseményének oldalán követhető

 

Heti ajánlónk második része

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK