A hét 10 legfontosabb eseménye

1. rész – Színház, tánc, bábszínház

A héten két nagyszerű bábos kiállítás is nyílik Debrecenben, Blattner Gézáról és a Kemény Bábszínházról. A Bethlen Téri Színházban ismét megrendezik az őszi tánchetet számos vendég táncegyüttes részvételével. Új bemutatót tart a Magyar Nemzeti Balett is. És több bemutató és érdekes előadás látható az Ódry Színpadon is.
ellenfény | 17. 11. 13.

 

Bemutatók és előadások az Ódry Színpadon

 

Az Ódry Színpadon több fontos bemutató lesz a héten.

Hétfőn, 2017. november 13-án este új beavató színházi előadás kerül színre. A nagysikerű Antigoné után – ezúttal is Karsai György vezetésével – most a Helené lesz látható. Az előadást a IV. éves rendező szakos hallgató, Szokol Judit rendezi.

Kedden este, 2017. november 14-én bemutató lesz az Ódry Színpadon. A IV. éves zenés színművész hallgatók játsszák el Martin Mcdonagh drámáját. A darab Az inishmore-i hadnagy címmel jelent meg magyarul a Pogánytánc című, mai ír drámákat bemutató kötetben. Először 2002-ben került Magyarországon színpadra (egy évvel a londoni bemutató után). A Vígszínház Háziszínpadának előadását – akárcsak az Ódry Színpad mostani bemutatóját – Forgács Péter rendezte, és akkor is – akárcsak most – Alhangya címmel került színre a darab. A következő évben az eredeti címen Ascher Tamás is színre vitte a darabot Kaposváron. (Mindkét előadásról annak idején részletesen írt az Ellenfény.) (2007-ben Szegeden is Alhangya címmel játszották a darabot.)

Szombaton (és vasárnap), 2017. november 18-án (és 19-én) a III. éves fizikai színházi koreográfus-rendező osztály tart új bemutatót. Nagy Péter István rendezi Euripidész Bakkhánsnők című darabját. (A vasárnapi előadás előtt Karsai György tart ráhangoló beszélgetést.)

 

woyzeck-odry

Woyzeck

 

Szerdán a III. éves Zsótér–Börcsök osztály májusi vizsgaelőadása, a Woyzeck látható újra, amelyet a korábbi fizikai színházi rendező osztályban végzett Nagy Norbert állított színpadra. Csütörtökön látható újra az októberi teltházas munkabemutató után Az éjszaka a nappal anyja című előadás. Fehér András rendezése Lars Norén svéd drámaíró műve alapján született.

Szombaton újra megnézhető a III. éves színművész hallgatók november eleji bemutatója, a Shakespeare-szonettek, amelynek érdekessége, hogy a Hegedűs D. Géza rendezte előadás Szabó T. Anna új fordításai alapján készült.

 

 

Klasszik 47°N19°E – Magyar Nemzeti Balett a Müpában (2017. november 15.)

 

Szerdán a Magyar Nemzeti Balett tart premiert a Művészetek Palotájában. George Balanchine Téma és variációk című szimfonikus balettje először látható Magyarországon, és Harald Lander Etűdök című koreográfiájával szerepel egy műsorban. (Ezt a darabot 2014-ben már műsorra tűzte a Magyar Nemzeti Balett.)

George Balanchine (1904–1983), a modern balett megújítója Szentpétervárott született (anyja orosz, apja grúz volt). A balettiskola elvégzése után nemcsak táncolt, hanem már egész fiatalon koreografált is. 1924-ben egy németországi turnéról nem tért vissza Oroszországba, és csatlakozott Gyagilev korszakos jelentőségű Orosz Balettjéhez. Gyagilev halála után különféle társulatoknál dolgozott, felhagyott a tánccal és főleg koreográfiákat készített. 1934-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Ekkor megalapította az Amerikai Balett Iskolát és Társulatot. 1948-ban társalapítója volt a New York City Balettnek, amelynek 1982-ig vezető koreográfusa és művészeti igazgatója volt.

 

balanchine-1942

Balanchine 1942-ben

 

Balanchine nevéhez köthető az ún. szimfonikus balett. Ez az 1920-as évektől kialakuló műfaj a klasszikus-romantikus hagyományokon nyugszik, de táplálkozik a szovjet balett-kísérletekből is. A műfaj cselekmény nélküli, programmentes táncot jelent.

„Csajkovszkij 1884-ben keletkezett 3. zenekari szvitjének utolsó tétele a Tema con variazioni, azaz „téma variációkkal" címet viseli. Ez ihlette meg Balanchine-t, aki a főtémára írott zenei változatokat fordította le a mozgás nyelvére" – szól az előadás ajánlója. „A zenemű 12 igencsak különböző formában mutatja be a dallamot, így a színpadon is tucatnyi karaktert kellett ábrázolni. A Téma és variációk táncosai számára a legnagyobb nehézséget azonban mégsem a stílusok közötti váltások jelentik, sokkal inkább az a maximalizmus, amely a koreográfus valamennyi művéből kiviláglik. Újszerű kombinációi a legbonyolultabb lépéseket, lépéssorokat követelik meg a fellépő művészektől a szokottnál gyorsabb tempóban, de csakis ezzel a komplexitással valósulhat meg a koreográfia célja, és festheti le mozgással Csajkovszkij zenéjének sokszínűségét.

 

klasszik 47 19 kreativ online

 

A darabot betanító balettmester, John Clifford munkáját Aradi Mária, Dózsa Imre, Solymosi Tamás és Venekei Marianna próbavezető balettmesterek segítették. Az előadás hármas szereposztásban kerül színre. A fő szóló lány szerepét Tanykpayeva Aliya, Földi Lea és Cheprasova Elizaveta, míg a fő szóló fiút Leblanc Gergely, Oláh Zoltán és Balázsi Gergő Ármin táncolja.

Harald Lander Etűdök című műve szintén nem egy konkrét történetet mesél el, tételein keresztül mégis nagyívű folyamat, a balett-tanulás rögös útja rajzolódik ki előttünk. A produkció Lise Lander művészeti tanácsadó, Johnny Eliasen betanító balettmester, valamint Kövessy Angéla és Pongor Ildikó balettmesterek segítségével jött létre. Az ugyancsak hármas szereposztásban látható Etűdök Balerináját Sarkissova Karina, Kozmér Alexandra és Kim Minjung alakítja, az első szólót Rónai András József, Lagunov Ievgen és Balázsi Gergő Ármin, a másodikat Timofeev Dmitry, Leblanc Gergely és Oláh Zoltán táncolja.

A produkcióra a Nemzeti Táncszínház szervezésében, a Müpában kerül sor. A november 15-i bemutató után a további előadások: 2017. november 16., 17., 25., 26.

 

 

Liliomfi – Thália Színház, Kassa (2017. november 16.)

 

Szintén a héten tartja első idei bemutatóját a kassai színház. Szigligeti Ede vígjátéka nyomán készült előadást mutatnak be.

„Társadalmi vígjáték – írja Szigligeti, s érdemes komolyan venni ezt a megjelölést. Főszereplői a színészek: Liliomfi és Szellemfi a kor gyermekei. Provokátorai és szórakoztatói környezetüknek. Vigaszt nyújtanak és tükröt tartanak azoknak, akikkel a sors összehozza őket. Egyazon arc egyik és másik fele, akár a bohócoké: szomorú és derűs. Színésznek lenni ma nem sikk, inkább eszelős megszállottság. A maszk derűje és bánata ennek a megszállottságnak a két arca" - írja Telihay Péter rendező az előadás kapcsán.

 

liliomfi-kassa

 

"Szigligeti freak verziót" ígér a kassai Thália Színház előadása "Lakatos Róbert világzenéjével, Baudelaire, Petőfi, Verlaine, Rimbaud, Hobó, Jónás Tamás és más híres írók, drámaírók és hordószónokok vendégszövegeivel Artner Szilvia szerkesztésében, Papp Janó jelmezeivel, Király Adrienn díszlettervei alapján, Kántor Kata hírhedt szelftornáival, és nem utolsó sorban a rendező végtelen bölcsességével, és tengernyi türelmével."

Az előadást rendező Telihay Péter  már dolgozott felvidéki színházban, hisz tizennégy évvel ezelőtt a komáromi színház művészeti vezetője volt, tehát hosszú idő után újra szlovákiai magyar színházban dolgozik. De Kassán első ízben rendez.

 

 

Két bábszínházi kiállítás Debrecenben

 

Csütörtökön, 2017. november 16-án 13.00 órakor nyílik meg a Vojtina Bábszínházban A „fülemile füttye" – A Kemény Bábszínház fénykora című kiállítás. (A tárlatot Balogh Géza, színháztörténész nyitja meg.)

„Kemény Henrik a 20. század bábtörténetének egyik legnagyobb vásári bábjátékosa. Vitéz Lászlóval a kezén arra volt egész életében a legbüszkébb, hogy bábozni nagyapjától, Korngut Salamontól, és édesapjától, Korngut-Kemény Henriktől tanult, azaz apáról fiúra szállt a bábszínház, a nevettetés, az ördögök elcsupikálásának vágya. A háromgenerációs bábos család 120 évvel ezelőtt 1897-ben kapta meg a működési engedélyt. A Kemény Bábszínház, azaz a Bódé 1927-től 2011-ig állt a budapesti Népligetben. Tárlatunk a Kemény család bábszínházának fénykorát idézi meg" – szól a kiállítás ajánlója.

 

kemenyhenrik

Kemény Henrik az ördöggel és Vitéz Lászlóval

 

A kiállításhoz – mely 2018. február 25-ig látogatható – rendhagyó tárlatvezetés, valamint művészetpedagógiai foglalkozás kérhető a Vojtina Bábszínház szervezési osztályán. „Hol a helye az európai és magyar színháztörténetben a Kemény-családnak? Milyen kulturális közegben és milyen vágyakkal alakította ki Korngut Salamon és a fia, Korngut-Kemény Henrik bábszínházát a Népligetben? Hogyan működtette a család a bábműhelyét a 20. század elején?" Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgethet minden érdeklődő a rendhagyó tárlatvezetéseken.

 

Szombaton, 2017. november 18-án 16.00 órakor nyílik meg a MODEMben a Billentyűk című kiállítás, amely Blattner Géza munkásságát mutatja be. A 20. századi európai avantgárd bábszínház, valamint a hazai modern bábművészet megteremtője 1893-ban Debrecenben született. 1910–14 között Münchenben tanult előbb festészetet, majd iparművészetet. Ekkor fordult érdeklődése a bábszínház felé.

 

Bernat web-01

 

1917-ben ismerte meg a bábos Hincz család hagyományos vásári technikáját. Ezt követően határozta el társaival egy művészi bábszínház megalapítását, mely első előadását 1919 márciusában a Belvárosi Színházban (a mai Katona József Színház épületében) tartotta. Komolyabb közönségérdeklődés hiányában kénytelen volt a gyermekszínház és a hagyományosabb marionett felé fordulni, 1920-tól számos gyermekelőadást tartott szerte az országban. 1923-ban a fiatal Németh Antallal létrehoztak egy inkább felnőtteknek szánt Faust előadást az egyik ősi, népi Faust bábjáték nyomán. Ebben Faust szolgája, az ördög eszén túljáró Kasperl kesztyűs báb volt, míg a többi szereplő a most először alkalmazott ún. billentyűs bábu.  (E testre szerelhető, alulról billentyűkkel mozgatott bábfajta továbbfejlesztett változata Blattner egyik legsajátosabb technikája lett később.)

 

Blattner-Geza-a-Faust-cimu-babjatek-Mesemondojaval-1923

Blattner Geza a Faust című bábjaték Mesemondójával (1923)

 

Blattner 1925-ben Párizsba költözött, ahol megnyitotta az Arc-en-Ciel (Szivárvány) Színházat, amely rendkívül változatos, sokszínű társulatával, alkotó közösségével korát megelőző, kísérletező bábszínházzá vált. A 30-as években – mikor az avantgárd visszahúzódóban volt – Blattner a modern darabokat vegyítette a hagyományosabb, komolyabb hangvételű, nagyobb lélegzetű misztériumjátékokkal, melyekhez tovább tökéletesítette a billentyűs bábot. E nagyobb lélegzetű műsorszámok közé tartozott Az ember tragédiája első franciaországi adaptációja, mely az 1937-es párizsi világkiállításon aranyérmet nyert.

 

Beothy-Istvan-terve-az-ember-tragediaja

Beothy Istvan terve Az ember tragediaja Falanszter színéhez (1937)

 

A PIM–OSZMI, a Csokonai Színház, a Déri Múzeum, a MODEM és a Vojtina Bábszínház szakmai összefogása eredményeként létrejött debreceni kiállítás Blattner halálának 50. évfordulójára emlékezik. A tárlat – ahogy az ajánlója fogalmaz – „ennek a 20. század elején megszületett »modern életérzésnek«, társművészeti kapcsolódási felületeknek, kortárs narratíváknak szeretne teret adni".

 

 

 

SŐT7 (Sissi Őszi Tánchét) – Bethlen téri Színház (2017. november 18–24.)

 

Pénteken kezdődik, és egy héten át tart a Bethlen Téri Színház fesztiválja. A hatodik alkalommal megrendezésre kerülő tánchét ezúttal elsősorban a vidéki műhelyekre fókuszál. A házigazda Közép-Európa Táncszínházon kívül a programban fellép a miskolci, a győri, a kecskeméti, a soproni, az egri és veszprémi együttes. (A fesztivál hagyományosan a kerület névadója, Erzsébet – vagy népszerű nevén Sissi – névnapja köré szerveződik. A tánc mellett rendhagyó múzeumi programmal, kiállítással, filmvetítéssel és utcai táncperformansszal is várják az érdeklődőket.)

Pénteken, november 17-én a Magyar Állami Népi Együttes táncművészeinek alkotói estjével indul a tánchét. A túloldalról című programban az elmúlt évek különböző fesztiváljain díjakat nyert alkotások láthatók. Nemes Szilvia, Ágfalvi György és ifj. Zsuráfszky Zoltán nemcsak karakteres, kiváló táncosok, hanem a jövő koreográfus- generációjának is ígéretes tehetségei.

 

nemes-szilvia-a-hatodik-nap-utan

Nemes Szilvia: A hatodik nap után

 

„Már évek óta figyelem őket – írta róluk Mihályi Gábor – és látom, hogyan formálódnak gondolataik a környező világról, hogyan tesznek szert mesterségbeli tudásra, hogyan gazdagodik táncos »szókincsük«, formaviláguk, kompozíciós képességük, muzikalitásuk, dramaturgiai tudásuk. Hogyan próbálnak átlépni saját árnyékukon, megküzdeni a beidegződésekkel, hogy szuverén személyes módon szólalhassanak meg. Színes egyéniségek ők, ez tükröződik vissza műveikben is. Egyszer a groteszk felé hajlanak, máskor lubickolnak a játékosságban, de képesek drámaiak és megrendítőek is lenni."

Szombaton, november 18-án a Kecskeméti City Balett repertoárjából láthatnak válogatást az érdeklődők. A Barta Dóra vezette együttes (amely a kecskeméti színház tánctagozataként működik) 2013-ban alakult. A Bethlen Téri Színházban két darabjuk kerül bemutatásra.

 

kecskemeti city balett szarnyalas

Szárnyalás

 

A Szárnyalás az Esszencia zenekarral közös előadásuk. Az előadás célja az élőben játszott dalok mélységeinek bemutatása. A koreográfia nem a zenekar hangzásvilágához szorosan kapcsolódó néptáncból indul ki, hanem az ősi zene alapjaira koncentrál, képeket és hangulatokat ragad meg. A koreográfus-rendező Barta Dóra célja, hogy a népzenéhez szinte elengedhetetlenül kapcsolódó sablonokat és közhelyeket kiszélesítse.

Az est második felében Maurice Ravel Bolero című művének táncfeldolgozását láthatja a közönség a Kecskemét City Balett táncművészeinek előadásában, Barta Dóra koreográfiájával. A koreográfus szerint a Bolero „olyan, mint egy zenébe oltott rítus: az erő és az energia a zenével együtt egyre fokozódik, a meghatározott zenei és mozgássorozatok egymással összhangban egyre inkább kiteljesednek."

A Szárnyalás videóajánlója

Vasárnap a Miskolci Balett látható a Tánchéten. A Harlequinade című produkciójukat adják elő. Gergye Krisztián előadása a commedia dell'arte, a klasszikus balett, a pantomim és a bohócszámok tradíciójából készült, és a tánc és a színház között keresi az átjárás lehetőségeit. Mit tehet az a szerencsétlenül járt bohóc, aki hirtelen Sztravinszkij Tavaszi áldozatának áldozati körében találja magát, vagy Liszt Ferenc Haláltáncának zenei monstrumával kell élesben megküzdenie a színpadon? A sajátos dramaturgiájú előadás a 19. és a 20. század táncműveit megidézve, abszurdnál is abszurdabb színpadi szituációkba sodorja bohócait.

A Harlequinade videóajánlója

 

Heti ajánlónk második része