„A hallgatás bajnokai"

Székely Csaba: Öröm és boldogság – 3G Színház, Marosvásárhely

A 3G Színház első magyar nyelvű előadása Székely Csaba darabjának ősbemutatója volt. A kifejezetten a társulat számára készült Öröm és boldogság pontosan illeszkedik a marosvásárhelyi független színház törekvései közé, hiszen többnyire kényes, de kifejezetten fontos társadalmi kérdésekről szeretnének párbeszédet kezdeményezni. Az Öröm és boldogság az erdélyi homoszexuálisok helyzetét dolgozza fel. Az Ándi Gherghe rendezte előadás nemrégiben a budapesti Szkéné Színházban vendégszerepelt.
Mátyás Edina | 19. 07. 9.

 

Székely Csaba és Ándi Gherghe már dolgoztak együtt, hiszen 2015 novemberében a rendező állította színpadra – még a Yorick Stúdió keretei között – a MaRót. A magyar–román viszony furcsaságait boncolgató darab tíz groteszk hangulatú, viszonylag rövid, mulatságos jelenetből állt, amelyet csak a közös tematika kapcsolt össze. Ebből a szempontból a MaRót akár az Öröm és boldogság előzményének is tekinthetjük, hiszen első pillantásra az újabb Székely Csaba-darab is rövid, groteszk jelenetek láncolata, amelyet elsősorban a közös tematika fűz egybe: az erdélyi melegek helyzetéről látunk különféle életképeket. Ráadásul ezt a „szkeccs"-ekből építkező szerkezetet – amely némileg az irodalmi kabarék világát idézi – tovább erősíti az, hogy a darab pörgő jelenetei közé Székely Csaba több humoros monológot is elhelyezett (afféle élet-konferansziékat), amelyek közvetlenül a nézőket szólítják meg (némi interakciót téve lehetővé a játszók és a közönség között).

De az előadást nézve (illetve a darabot olvasva) kiderül, hogy az Öröm és boldogsághoz Székely Csaba sokkal bonyolultabb szerkezetet épített, mint amilyennek az első pillantásra látszik. Még az időrendet is felbolygatta azért, hogy eleinte mozaikszerűnek tűnjön a darab, de aztán fokozatosan ráébredünk, hogy a szereplőknek több közük van egymáshoz, mint gondolnánk. Az eleinte önállónak gondolt epizódok lassan összeérnek, kiderül, hogy egy-egy történet mozaikdarabjai, majd ezek a különféle szálak lassanként össze is kapcsolódnak, sőt többszörösen egymásba is gabalyodnak. Ami eleinte mulatságos, de elgondolkodtató életképnek tűnik, abból emberi sorsdrámák bontakoznak ki. Nemcsak öt erdélyi homoszexuális (három férfi és két nő) életébe kapunk bepillantást, hanem tágabb életlehetőségeik is feltárulnak. Ebben sokat segítenek a humoros monológok, amelyek elsősorban nem a derűt szolgálják (bár valóban jókat lehet nevetni rajtuk), hanem azt, hogy a szereplők a sorsukkal vethessenek számot.

Az Öröm és boldogság kerete egy ironikus játék. A felütés olyan, mintha nem is egy színházi előadást, hanem egy morbid természetfilmet néznénk. Zita (Fodor Piroska) mint narrátor a Föld különös tájára kalauzol bennünket, és egy ott élő sajátos lényt mutat be. Ennek a furcsa vidéknek több neve is van: „Tündérvölgy, Erdély, románul Transilvania, németül Siebenbürgen, melegül Ergay – halljuk a narrátortól. – Mai epizódunkban azt vizsgáljuk, hogy élnek itt az úgynevezett melegek, más néven homoszexuálisok. Vagy ahogy a népnyelv barátságosan nevezi őket: fartúró buzeráns köcsögök."

Ez a durvaság azt is jelzi, hogy a bevezető a „normális" többség korántsem megértő nézőpontjából indul ki, a szöveg keserű iróniáját is ez adja. A társadalomban élő élőítéleteket, megkülönböztetéseket szinte az abszurditásig fokozza, s egy különálló fajként beszél a homoszexuálisokról, megkülönböztetve őket a „normális" embertől. „A meleg az ember legközelebbi élő rokona. Genetikai állománya csaknem megegyezik a mienkkel, ebből kifolyólag külsőre teljesen hasonlítunk – szól a bevezető. – Mivel mindkettő természetes élettere az emberi társadalom, gyakran igen nehéz megkülönböztetni a homo sapienst a homo szexuálistól. A meleg is főz, takarít, adót fizet, kisállatot tart, vezetés közben káromkodik – akárcsak mi, emberek."

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2018/5. számában.

Kapható - más Székely Csaba-darabokkal együtt -

a Színházi könyvek webáruházban.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.

Az árushelyek listája itt olvasható.

Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Ára (mely tartalmazza a postaköltséget is):

Aktuális évfolyam számai: 880 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 595 Ft