Ellenfény Online - Heti Ajánló - A Hét 10 Legfontosabb Eseménye

A hét 10 legfontosabb eseménye

2. rész - tánc- és színházi bemutók

Két egyedi mozgásvilágú koreográfus, Frenák Pál és, Fehér Ferenc táncbemutatói mellett színházi bemutatókat ajánlunk a hétre. Független előadások mellett (Alföldi Róbert rendezését az Átrium, Dömötör Tamás munkáját a Stúdió K-ban) vidéki és budapesti premiereket: Vinnai András új darabjának pécsi premierjét és az Örkény Színházban Mácsai Pál Shakespeare-rendezését.
Ellenfény | 17. 10. 11.

 

HIR-O – A Frenák Pál Társulat a Müpában (2017. október 11.)

 

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében mutatja be legújabb előadását Frenák Pál.

A HIR-O című előadás a Hirosimára ledobott atombomba következményeit, és ezen keresztül az emberi erőszak, illetve az általa okozott pusztítás természetét kutatja. Az előadás ihletői között az eseményeket drámaian megörökítő dokumentumok mellett a történeteket feldolgozó irodalmi alkotások és filmek is szerepelnek, például Marguerite Duras könyve, illetve a belőle készült Alain Resnais-film, a Szerelmem, Hirosima.

Frenák Pál új előadását – a kiindulópontul választott téma okán is – minden elemében áthatja a japán kultúra filozófiája. Frenák számára fontos élmény volt a japán butoh tánc meghatározó alakjával, Kazuo Onóval való találkozás. Frenák mozgásnyelvében határozottan felismerhető a butoh szemlélete is, amire a drámaiság és originalitás jellemző, azaz ugyanezzel az erővel képes felszabadítani a tudatalattit, és a maga teljességében fizikai valósággá változtatni az ember legmélyebb belsőjében lakozó ösztönvilágot. Ugyanakkor az előadásban a butoh elemek a koreográfusra jellemző rendkívül szuggesztív mozdulatnyelvvel kapcsolódnak össze. A HIR-O letisztult, üres terében bambuszok jelennek meg. A táncosok organikus mozgása a maga természetességében fuzionál a bambuszok nyersességével és erejével – ember és eszköz folyamatos spirális mozgásban válik eggyé, egymás kiterjesztésévé.

 

frenak-hir-o

 

A HIR-O a tánc- és a mozgásszínház absztrakt eszközeivel azt kérdezi, hogy van-e a társadalomban annyi öntudat, hogy kilépjen az újra meg újra ismétlődő, önpusztító folyamatokból, van-e esély arra, hogy a közelmúlt tragikus eseményeiből tanulva felelősséget vállaljon a jövőjéért.

Az előadásban a Frenák Pál Társulat táncosai (Esterházy Fanni, Halász Gábor, Maurer Milán, Szabó Levente, Várnagy Kristóf) mellett meghívott vendégművészként a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős hallgatói is szerepelnek (Erdélyi Zsombor, Golubkovics Gergő, Horváth Attila, Kiss Rebeka, Lőrincz Emma, Rácz Réka, Rovó Virág, Taba Benjámin). Frenák nemcsak azért hívta őket közös munkára, hogy megmutatkozási lehetőséget biztosítson az új generációnak, hanem azért is, hogy megtapasztalják azt a sokrétű alkotói folyamatot, ahogyan egy Frenák-előadás készül.

A produkció vendégművésze Lőrinc Katalin is. Ő unikális jelenség a színpadon. Egyedülálló módon képes immobilis jelenlétet teremteni. Lényével az örök folyamatok állandóságának mozdulatlanságát érzékelteti, amely igazi frenáki motívum.

 

 

Fehér Ferenc: The Station – MU Színház (2017. október 13.)

 

A hét másik táncszínházi bemutatója a szintén egyedi mozgásnyelvet teremtő Fehér Ferenchez kötődik. Pénteken és szombaton látható a MU Színházban a Mikó Dáviddal közösen készített duója.

Fehér Ferenc kamasz korában a tévéből ellesett electric-boogie-val és hiphop tánccal foglalkozott, később pedig igazi autodidaktaként képezte magát, elsősorban saját inspirációira, testének belső impulzusaira hagyatkozva építette fel egyéni mozgásvilágát. (Ezért nyilván helyesebb is autodidakta helyett őstehetséget mondani.) Fehér Ferenc esetében a koreográfus rendszerint elválaszthatatlan volt az előadótól: a többnyire improvizációkból építkező mozgássorokat mindig egy különös személyiség erős színpadi jelenléte hitelesítette.

 

feher-ferenc-the-station

 

Most Mikó Dáviddal együtt készítette előadását, aki a Budapest Tánciskola után a salzburgi SEAD-ben (Salzburg Experimental Academy of Dance) folytatta tanulmányait. Táncosként többek között Duda Éva, Bakó Tamás, Juhász Kata darabjaiban szerepelt.

Az új előadásról egy interjúban ezt mesélte Fehér Ferenc: „Kezdetben a körből való ki-belépés volt az alapötlet, ami hozza persze a bezártság–szabadulás, állandóság–változás témáját. Mivel soha nem dolgozom úgy, hogy az egész darab koncepciója ott van a fejemben, hanem van valami kiinduló téma, ami izgat és elkezdem próbálni, és a továbbiakban a testemre hagyatkozom."

 

Az előadás trailere

 

 

Dömötör Tamás: Titánia – Stúdió K Színház (2017. október 13.)

 

Péntek, szombat, vasárnap látható a Stúdió K új előadása: a független társulat először dolgozott Dömötör Tamással.

„Valójában én írom a szöveget, de a színészek jelen vannak a születésénél, és a saját figurájuk szájára igazíthatják a mondatokat" – mondta a rendező a színészekkel való közös munkáról. „És dramaturg szerepük is van, saját magukon szűrik át az anyagot, ha valami nem sima nekik, akkor jó eséllyel hiba van a rendszerben."

A Stúdió K-ról pedig ezt mondta: „Ez egy alternatív színház a város egyik legjobb részén, lehetne akár Berlinben is, kéne belőle még tíz. Nem nehezedik rá a kőszínházi struktúra nyűgje, cserébe kisebb a komfort. Pont nekem való. Ismertem a társulat egy részét. És nagyon tisztelem Fodor Tamást. Nagypál Gábor kérdezte, hogy lenne-e valamim három színészre. Volt. Megjegyeztem mindamellett, hogy van tizennégyre is."

 

studio-k-titania

 

Az előadásban szereplő három színész: Pallagi Melitta, Lovas Dániel és Sipos György. A darab szerkezeti váza az antik irodalom egyik kedvelt témáján, az Iphigenia-történeten alapul. „Az Iphigenia-történetet jó régóta hurcolom, már szerettem volna megcsinálni valamilyen formában" – mondta a rendező. „Ez a társadalom vezetőinek a története, ha kritika, akkor az ő kritikájuk. Nem politizálunk direktben, nem szándékunk, nem is szeretem, nézőként sem. Remélem, ennél sokkal ravaszabban foglalunk állást a mindenfajta totalitarizmus/ortodoxia ellenében."

Dömötör színházi rendezéseiben az élő játék gyakran keveredik filmes elemekkkel, ilyen kevert műfajú alkotás lesz a Titánia is.

 


Fassbinder: A félelem megeszi a lelket – Átrium Film-Színház (2017. október 13.)

 

Rainer Werner Fassbinder 1973-ban készítette el a saját forgatókönyvéből a filmet, amelynek most színpadi változatát rendezte meg Alföldi Róbert.

A filmben Emmi, az özvegy takarítónő betér egy kocsmába, ahol zömében keleti származású vendégek tanyáznak. Ali, a mintegy húsz évvel fiatalabb marokkói férfi felkéri táncolni, beszélgetni kezdenek, majd a férfi hazakíséri az asszonyt, és nála tölti az éjszakát. Vonzalom alakul ki kettejük között, és annak ellenére, hogy környezetük (az asszony gyerekei, a szomszédok, a kollégák) ezt rossz szemmel nézik, összeházasodnak... (A film teljes története elolvasható itt.)

„Az 1974-es Németország társadalmi közege sok mindenben nagyon hasonlít a mostani hazai társadalmi közegre, a bevándorló kérdéssel, a társadalmi különbségekkel. Mindkét közeg ugyanolyan előítéletekkel viseltetik és sztereotípiákban gondolkodik, de míg a gyűlölet gócpontja a németeknél fogcsikorgatva az elfogadás felé mozdult, addig nálunk marad az üvöltő gyűlölet" – nyilatkozta a színpadi változat rendezője.

 

fassbinder-a-felelem

A film plakátja

 

Arra a kérdésre, hogy miért Hernádi Juditra és Bányai Kelemen Barnára osztotta a színpadi változat két főszerepét, Alföldi Róbert így válaszolt: „nekem ők ketten jelentik ezt a két szerepet. Két nagyszerű művészről beszélünk. Marosvásárhelyi magyarként talán Barna ismeri is az élményt, az érzetet, hogy milyen idegennek lenni. A nyelv ellenére más kultúrában, más közegben nőtt fel. Juditot meg egyszerűen nagy színésznőnek tartom. Plusz érdekessé teheti az alakítását, hogy se nem dívát, se nem komikát játszik, hanem takarítónőt."

Az előadás azt a „takarékos" megoldást választotta, hogy a huszonhat epizódszerepet négy színész: Parti Nóra, Bercsényi Péter, Mihályfi Balázs, Szatory Dávid játssza. Így „sűrűbben lehet ábrázolni a sűrű társadalmi közeget" – nyilatkozta a rendező.

 


Vinnai András: A diszpécser – Pécsi Nemzeti Színház (2017. október 14.)

 

Kortárs magyar darab ősbemutatóját tartják szombaton Pécsett. Vinnai András műve felolvasó színházi bemutatóként 2010-ben már látható volt a POSZT-on. Most Anger Zsolt a pécsi Kamaraszínházban állítja színpadra Köles Ferenc és Urbán Tibor főszereplésével.

 

pecs-diszpecser

Köles Ferenc, Urbán Tibor

 

A történet banális és szürreális helyzetek sorozata, melyek egyszerre rendkívül hétköznapiak, de mégis kivételesen elgondolkodtatók, és gazdag humorforrást kínálnak" – szól a darab ismertetője. „Két főhősünk, Iván és Igor valaha musicalszínészek voltak, de most egy telefonos lelkisegély-szolgálatnál dolgoznak. A kétes percdíjakkal operáló alapítványnál naphosszat hívják őket öngyilkosjelöltek, elhagyott feleségek, kitaszított férjek, magányos nyugdíjasok, kétségbeesett kamaszok... Ezeknek a mindennapoknak egy különös férfi felbukkanása vet véget, aki új állást kínál a testvérpárnak. Alexander cége a világban dúló öngyilkossági járványt próbálja féken tartani, méghozzá meglehetősen futurisztikus módszerekkel.

A darab során Iván és Igor nem ússza meg a szerelmet, a csalódást, testvérháborút, szembenézést jövővel, múlttal, valósággal és képzelettel, Apával, Anyával... és magával a Halállal. Mint minden jó sci-fi, A diszpécser is azt a kérdést veti fel, hogy vajon mi az Élet értelme. Vagy van-e egyáltalán? Az is lehetséges, hogy a sorsunk nem különbözik egy lemmingétől, aki inkább öngyilkos lesz magáért a túlélésért? Lehet, hogy a halál csak az a pillanat, amikor a pillangó kibújik a begubózott hernyóból?"

 

 

Shakespeare: IV. Henrik – Örkény István Színház (2017. október 15.)

 

Vasárnap Shakespeare-bemutatóval jelentkezik az Örkény Színház. A harmincas éveiben járó Shakespeare 1596-ban vagy 1597-ben írta a IV. Henriket, közvetlenül a II. Richárd után, amelynek tartalmilag is folytatása. A két részből álló királydrámát eredetileg két este játszották, Mácsai Pál rendezése viszont egyetlen előadássá vonta össze a két részt. A darabot az Örkény Színház Nádasdy Ádám új szövegével játssza, aki először fordított királydrámát.

 

orkeny-negyedik-henrik

 

Az Örkény Színház ismertetője így szól a darabról: „Anglia rég két részre szakadt. Engesztelhetetlen indulat és süket fülek mindkét oldalon. Indulatvezérelt propaganda templomokban és vásártereken. A politikai táborokon belül kiszámíthatatlanul változékony érdekkörök: sérelmek, hiúságok, anyagi remények szerint.
Angliában a király, IV. Henrik, okozója és áldozata is a káosznak. Fia, az ifjú Henrik, kivonul az udvari politikából – egy rég lecsúszott alak, az amorális, intelligens bohóc, Falstaff kocsmai társaságába zárkózik. Azon a napon, amikor a sebtiben gyártott jelszavak hívására újra tömegek sodródnak polgárháborúba, az apák vitájába fiaik is kénytelenek beszállni. Generációról generációra öröklődik a belharc, amelynek ki tudja, hol volt a kezdete, és hol lesz a vége."

A Mácsai Pál rendezte előadás főszerepeit Csuja Imre, Nagy Zsolt, Vajda Milán, Pogány Judit, Znamenák István, Polgár Csaba, Kaszás Gergő, Zsigmond Emőke, Kókai Tünde, Jéger Zsombor, Novkov Máté játssza.

 

A heti ajánló első része

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK