A 10 legfontosabb esemény a héten

1. rész – Táncelőadások, színházi bemutató, műhelyfoglalkozás

A héten újra látható több olyan fontos táncelőadás is, amely eddig csak egy-két alkalommal került színpadra. Emellett fontos bemutatót tart a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, és folytatja sorozatát a Stúdió K is.
Ellenfény | 17. 10. 30.

 

Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata (2017. október 31.)

 

Sütő András egyik leghíresebb darabját mutatja be a marosvásárhelyi színház. Az 1974-ben írt Egy lócsiszár virágvasárnapja Kleist Kohlhaas Mihály című kisregényének szabad feldolgozása.

„Az én Kohlhaas Mihályom ugyanaz a tragikus hős, akiben 150 évvel ezelőtt Kleist mutatta fel a paroxizmusig hajszolt erény követelményeit" – írta darabjának főhőséről Sütő András. „A keresztény lelkületű lócsiszár az abszolút igazság iránti imádatában találja szemközt magát a relatív igazság, a hatalmi szövevények érdekvilágába torzult joggyakorlattal. Panaszai nem tiborci, nem jobbágyi sirámok a földesúri jóság istensége előtt. Polgári erény Kolhaas Mihályé. A reformáció szellemóriásainak vonzáskörében lobogó mécses". Ez utóbbi megjegyzés is hitelesíti, hogy most a reformáció 500. évfordulója alkalmából kerül újra a Sütő-darab Marosvásárhelyen.

 

suto erdelyi-70-korul

Sütő András 1970 körül

 

A mű ősbemutatója 1974 októberében volt Kaposvárott. „Miközben a játékot néztem, sokszor elfelejtkeztem arról, hogy én írtam. Azt hiszem, ez a legtöbb, amit szerző elmondhat" – nyilatkozta annak idején a bemutatóról Sütő András. „Zsámbéki Gábor értelmezése és látomása nagyon pontosan és szépen megvalósított. Vajda László [Kohlhaas Mihály], Szabó Kálmán [Nagelschmidt], Molnár Piroska [Lisbeth] alakítása különösen tetszett."

A Lócsiszár erdélyi bemutatójára 1975 tavaszán került sor Kolozsvárott Harag György rendezésében. A nagy sikerű előadás 10 éven keresztül volt műsoron. 1977-ben a József Attila Színház, 1979-ben a komáromi, 1985-ben a szabadkai színház tűzte műsorra a darabot. 1986-ban a Madách Színházban, 1987-ben Egerben került színpadra. 1989-ben Szatmárnémetiben betiltották az Egy lócsiszár virágvasárnapja próbáit, így csak 1990 tavaszán mutatták be az előadást. Ugyanebben az évben Debrecenben, majd 1994-ben Újvidéken is játszották a darabot.

A marosvásárhelyi Tompa Miklós társulat először 2003-ban játszotta a művet, Béres Attila egyetemi hallgató rendezésében, Zayzon Zsolttal (Kohlhaas) és Sebestyén Abával (Nagelschmidt) a főszerepekben. A békéscsabai (2005), a komáromi (2007) és a győri (2009) bemutatók után 2011-ben a Nemzeti Színházban Znamenák István rendezte meg a darabot. Ez az előadás a POSZT versenyprogramján is szerepelt.

 

locsiszar marosvasarhely-proba

Sebestyén Aba (balra) a marosvásárhelyi előadás próbáján

 

A mostani marosvásárhelyi bemutatót a 2003-as előadás Nagelschmidtje, Sebestyén Aba rendezi. Az előadás ajánlója a következő kérdéseket fogalmazza meg: „Milyen esélye van az egyénnek a boldogulásra egy olyan rendszerben, ahol ad absurdum a törvény alkotói és őrei egyben a törvény és a jog lábbal tiprói? Hol húzódik a határ a termékeny, erőt adó hit és a bárgyú naivitás között? Milyen következményei lehetnek, ha vakon hiszünk igazságunk jogi úton való orvoslásában, és milyen végzetes, visszafordíthatatlan tragédiához vezethet utunk, ha elborult elmével, magunk próbálunk igazságot szolgáltatni önmagunknak? Igazolt lehet-e valaha az a helyzet, amikor a polgári engedetlenség, a lázadás nemcsak egy lehetséges út igazságunk, jogaink, hitünk vissza-, illetve megszerzésében, hanem egyenesen erkölcsi kötelességünk?

Mit jelent ma számunkra Luther Márton mondata: „Itt állok, másként nem tehetek!"?

Kohlhaas szerepében Bokor Barna lép színpadra. A további főbb szereplők: Gecse Ramóna, Kovács Botond, Szabó János-Szilárd, Simon Boglárka-Katalin, Ördög Miklós-Levente, Tollas Gábor és Gáspárik Attila.

 

HIR-O – A Frenák Pál Társulat a Müpában (2017. október 31.)

 

Két hete ajánlottuk Frenák Pál új bemutatóját, amely ismét látható a Művészetek Palotájában.

A HIR-O című előadás a Hirosimára ledobott atombomba következményeit, és ezen keresztül az emberi erőszak, illetve az általa okozott pusztítás természetét kutatja. Az előadás ihletői között az eseményeket drámaian megörökítő dokumentumok mellett a történeteket feldolgozó irodalmi alkotások és filmek is szerepelnek, például Marguerite Duras könyve, illetve a belőle készült Alain Resnais-film, a Szerelmem, Hirosima.

 

frenak-pal-2

Frenák Pál

 

A HIR-O a tánc- és a mozgásszínház absztrakt eszközeivel azt kérdezi, hogy van-e a társadalomban annyi öntudat, hogy kilépjen az újra meg újra ismétlődő, önpusztító folyamatokból, hogy van-e esély arra, hogy a közelmúlt tragikus eseményeiből tanulva felelősséget vállaljunk a jövőéért?

Az előadásban Frenák Pál Társulat táncosai (Esterházy Fanni, Halász Gábor, Maurer Milán, Szabó Levente, Várnagy Kristóf) mellett meghívott vendégművészként a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős hallgatói is szerepelnek (Erdélyi Zsombor, Golubkovics Gergő, Horváth Attila, Kiss Rebeka, Lőrincz Emma, Rácz Réka, Rovó Virág, Taba Benjámin). A produkció vendégművésze Lőrinc Katalin.

 

Kiegyezés / 150 – Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Müpában (2017. november 1.)

 

Most látható újra a Művészetek Palotájában a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkciója is, amellyel a kiegyezés 15. évfordulójára emlékeznek. A mű bemutatója még áprilisban volt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, majd nyáron játszották az Oroszlános udvarban a Budavári Palotakoncertek keretében.

A Kiegyezés/150 című előadás mintegy 50 évet ölel fel, az 1848–1849-es szabadságharctól az 1896-os millenniumi ünnepségekig tekinti át a magyar történelmet. A korszak egy-egy fontos pillanatát ragadják meg, mindezt zenében és táncban megfogalmazva. Az előadáson a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai mellett hagyományőrző együttesek is közreműködnek (a Hosszúhetényi Népi Együttes és a Zengővárkonyi Népi Együttes és zenekara, a Bagi Muharay Elemér Népi Együttes).

 

kiegyezes-150-mnte-2

 

Az előadás komor képpel, az aradi vértanúk kivégzésével indul, majd egyre világosodik az ország hangulata, a színpadi kép, megjelenik Kossuth és Deák politikai vitája, megtörténik a kiegyezés, Pest és Buda egyesül. Az első részben bemutatják a korszak virágzó tánc- és zenekultúráját, majd a második részben az 1896-os millenniumi kiállítás jelenik meg.

Az összeállításban különböző tánctípusok: valcerek, polkák, palotás látható. Különböző tájegységek táncai teszik színessé a programot. A zenei válogatás is a korszakhoz illő: Liszt-, Erkel- és Strauss-művek is megszólalnak, és színes a népzenei paletta is. Az előadáson – a némafilmek hangulatát megidézve – vetített képek segítik felidézni a történelmet.

A darabot Vincze Zsuzsa írta. A jelmezeket is ő tervezete, a látvány M. Nagy Richárd, a díszlet Götz Béla munkája. A koreográfiákat Sánta Gergő, Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán, illetve a meghívott hagyományőrző együttesek alkotói készítették. Az est rendezője Zsuráfszky Zoltán.

 

Tánckánon – Hommage a Kodály Zoltán – Magyar Állami Népi Együttes (2017. november 2.)

 

Szintén áprilisban a Budapesti Tavaszi Fesztiválon volt a Tánckánon bemutatója is, amely most ismét látható a Művészetek Palotájában.

„Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársa, Bartók Béla) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon" – írja az előadás ajánlója. „Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.

 

tanckanon-mane-2

 

A Tánckánonban olyan ismert és népszerű Kodály-művek idéződnek fel, mint a Háry János, a Hét zongoradarab (Op. 11), a Kilenc zongoradarab (Op. 3) vagy az Esti dal."

A Magyar Állami Népi Együttes új produkciójában a korábbi műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, szimbiózisba állítva jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival.
Az előadás koreográfusai Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, Orza Calin. A jelmeztervező Szűcs Edit, a látványtervező Molnár Zsuzsa, a rendező-koreográfus Mihályi Gábor.

 

Az előadás videóajánlója

 

Szerdai piknik – Stúdió K Színház (2017. november 1.)

 

Felnőtteknek tart műhelyfoglalkozást (majdnem) minden szerda délután 5 és 7 között Németh Ilona a Stúdió K-ban.

„Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat" – írja a Stúdió K ajánlója. „Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban."

 

szerda-piknik

 

Ezért ajánl a Stúdió K kreatív időtöltést számukra: „Cseveghetünk arról, hogy festményeket nézegetve milyen versek jutnak eszünkbe, írásokat olvasva milyen képek jelennek meg előttünk, és hogy ezekhez milyen zenék szólaltathatók meg. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Tóth Árpád és Debussy, Bartók, Vivaldi, Mozart mellett Picasso, Van Dyck, Rouault, Turner, Matisse, Gulácsy Lajos, Sisley, Manet, Matiss, Teutsch, Velázquez, Giotto, El Greco, van Eyck, Rembrandt...
tovább is van, mondjam még?

Anyagot, animátort, helyet, teát a Stúdió K ad, érdeklődést, hangulatot, alkotókedvet vendégeinktől várunk".

 

A leadképen a Magyar Állami Népi Együttes Tánckánon című előadása látható.

 

Heti ajánlónk második része