Ellenfény Online - Heti Ajánló - Mi Történik A Héten?

Mi történik a héten?

A 10 legfotnosabb esemény: 1. rész – Tánc, színház, gyerekszínház, fesztivál

Egész héten folytatódik a szabadkai Desiré Central Station, a nemzetközi regionális kortárs színházi fesztivál. A hét elején színház, táncszínházi és gyerekszínházi bemutatókra is sor kerül.
Ellenfény | 17. 11. 27.

 

William Nicholson: Visszavonulás – Rózsavölgyi Szalon (2017. november 27.)

 

A hét máris egy színházi bemutatóval kezdődik. William Nicholson (1948) hazánkban is ismert brit regény- és filmforgatókönyv-író. Többek között ő volt Az első lovag, a Gladiátor, az Elizabeth: Az aranykor, a Mandela, az Everest és A nyomorultak musical változatának (társ)forgatókönyv-írója. 1989-ben írta az Árnyország című darabját, amelynek 1993-ban elkészült a filmváltozata (ezért Nicholsont Oscar-díjra is jelölték). Az Árnyországnak nemcsak a filmváltozatát játszották nálunk, hanem bemutatták színdarabként is. (Először 2002-ben a Pesti Vigadóban, majd 2014-ben a Nemzeti Színház és a kaposvári színház koprodukciójában. Mindkét előadást Dér András rendezte.)

A Visszavonulás című darabját tíz évvel ezelőtt New Yorkban mutatták be. A műről a következőket mondja a Rózsavölgyi Szalon bemutatóját rendező Valló Péter: „Ebben a darabban nincs semmi bonyolult, mégis remekmű. A lehető legtragikusabb történetet dolgozza föl, amely sokaknak lehet ismerős, és ha sikerült megúszniuk, komolyan gratulálok nekik. Arról van szó: harminc év házasság után férj és feleség nem bírja tovább együtt. Hétköznapinak tűnhet, ám kicsit sem az. Hiszen emberöltőnyi élet hirtelen megkérdőjeleződik. Nemcsak a jövő válik félelmetessé, hanem a múlt is. Mindenesetre igazi színészdarab ez."

 

visszavonulas

Valló Péter, Porogi Ádám

 

A Visszavonulás házaspárját Söptei Andrea és Rátóti Zoltán játssza, a fiukat Porogi Ádám alakítja. (Rátóti Zoltán a 2014-es Árnyország egyik főszereplője is volt.)

 

Ballare – Magyar Nemzeti Táncegyüttes (2017. november 28.)

 

Kedden a Várkert Bazárban tart bemutatót a Zsuráfszky Zoltán vezette táncegyüttes. Az est műsorán két darab szerepel.

Az est első részében táncköltemény látható Arany János balladáira. „A ballada és a tánc szinte elválaszthatatlan fogalmak, hiszen a ballada elnevezés is a »ballare« azaz »táncol« igéből eredeztethető" – írja az előadás ismertetője. Hét Arany János ballada inspirálta azt a hét koreográfust, akik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes alkotói műhelyében elkészítették ezek táncszínpadi változatát. A műsorban a következő darabok láthatók: Zsuráfszky Zoltán: Híd-avatás; Zs. Vincze Zsuzsa: A bűn... (Arany János: Ágnes asszony című balladája nyomán); Sánta Gergő: A honvéd özvegye; Tókos Attila: Vörös Rébék; Appelshoffer János: Tengeri-hántás; ifj. Zsuráfszky Zoltán: Az ünneprontók; Fundák Kristóf: Tetemre hívás.

 

ballare

 

Az est második felében A halálra táncoltatott lány balladájának táncszínházi változata látható. A népballadát egy amerikai játékfilm rendező, Hules Endre felkérésére írta színpadra  Zs. Vincze Zsuzsa, a művet Zsuráfszky Zoltán koreográfus-rendező állította színpadra Kiss Ferenc zenéjére. „A népballadából készült táncjátékot a magyar néptánc formanyelvével, gazdag és virtuóz eredeti táncaival, valamint drámai pillanatokkal varázsolja emlékezetes élménnyé" – ígéri az előadás ismertetője.

 

Arany János-Gimesi Dóra: Rózsa és Ibolya – Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen (2017. november 28.)

 

Szintén Arany János-mű a kiindulópontja egy másik keddi bemutatónak is. Arany János is feldolgozta a Rózsa és Ibolya című mesét, de a színpadi változatot készítő Gimesi Dóra nemcsak az ő elbeszélő költeményét, hanem Arany László és Lakatos Menyhért feldolgozását, sőt a népmese máig élő különböző változatait is figyelembe vette az adaptáció során. A szöveg (amely később megjelent a dráMAI mesék első kötetében)  2012-ben a Budapest Bábszínház bemutatója számára készült (Kovács Géza rendezett belőle látványos előadást). De a debreceni gyerekek számára is ismerős lehet ez a feldolgozás: négy évvel ezelőtt a Vojtina Bábszínházban játszották már Gimesi Dóra adaptációját Bartal Kiss Rita rendezésében.

 

rozsa-es-ibolya-2-fel

Rózsa László és Mészáros Ibolya

 

A történet szerint „Rózsakirály, az emberek uralkodója háborúból tart hazafelé, amikor a tündérek tiltott erdejébe téved. A Tündérkirály – életéért cserébe – újszülött fiát kéri. Így kerül Rózsa, az emberfiú Tündérországba cselédnek, ahol felcseperedvén Ibolyába, a Tündérkirály lányába lesz szerelmes. Ám a varázstalan embervilág és a mágikus tündérföld ősidők óta szemben áll egymással... Legyőzheti-e egy szerelem az évszázados viszályt? Szerethet-e egy tündérlány egy emberfiút? Kitarthat-e egymás mellett két fiatal, ha az egész világ ellenük fordul?"

A debreceni színház előadását Tengely Gábor rendezi, tervező Mihac Gábor, a főszerepeket Mercs János, Zeck Juli, Herczeg Tamás, Vékony Anna, Rózsa László és Mészáros Ibolya játssza.

 

Desiré Central Station 2017 – Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka (2017. november 25. –december 3.)

 

Egész héten folytatódik a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház nemzetközi regionális kortárs színházi fesztiválja.

Hétfőn először a ljubljanai Szlovén Ifjúsági Színház előadása látható. A Mi, európai hullák Simona Semenič szövege alapján készült, és „azt a kérdést feszegeti, hogy mi értelme a mozgalmiságnak egy olyan rendszerben, amely nemcsak hogy nem tiltja a kritikát, hanem a művészet piacának fontos részeként tartja számon. A válság pillanataiban, amikor ez a fajta színház egyre nagyobb jelentőséget kap, mind világosabbá válik, hogy a mozgalmiság valójában nem ad lehetőséget a változásra, csupán a status quo meghosszabbítását szolgálja." Az előadást rendező Sebastijan Horvat délután Desiré Akadémia vendége lesz.

 

mi-europai-hullak-1

Mi, európai hullák

 

Hétfőn másodikként a 55 shades of gay látható, amit öt remek koszovói színész ad elő, a produkció mögött pedig egy német, koszovói, francia és szerb művészekből álló csapat áll. Az előadás a „manipuláció", „kihasználás", „alárendelés" háromszögében kutatja azt, hogy lehetséges-e a Balkánon a szexuális szabadság.

Kedden a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház és Zombori Népszínház koprodukciójában készült Exit látható a szabadkai fesztiválon. A Schilling Árpád rendezte előadás alapszituációját így írja le az ismertető: „Gazdasági bevándorlókat zárnak egy használaton kívüli épületbe valahol Nagy-Britanniában. Különböző kelet-európai országokból érkeztek: egyszerre szeretnének kijutni valahonnan, és bejutni valahová. A kintiek azt ígérték, hogy minden elrendeződik majd, addig nincs más dolguk: várniuk kell." Az előadás „hét fejezeten keresztül" vizsgálja „ezt a végtelennek tűnő várakozást. A laboratóriumi helyzet kiválóan alkalmas az önvizsgálatra. Rólunk van szó, keletiekről, balkániakról: a kivándorló bevándorlókról. Mit gondolunk a reflexeinkről, a szokásainkról, az örökölt és tanult viselkedési mintáinkról, a bizalmatlanságunkról, az előítéleteinkről, a félelmeinkről és a vágyainkról?"

 

exit

Exit

 

Szerdán először Irena Popović Dragović zenei műhelye kerül sorra a Desiré Akadémián, majd délután Antal Attila rendező tart előadást Test, szex és valóság – Etika a posztdramatikus színházban címmel.
Este két előadás látható. Először a belgrádi Bitef Dance Company Evilág című produkciója látható. „A táncelőadás Belgrád utcáin játszódik, s fiatalok egy csoportját mutatja be. De rajtuk keresztül rólunk, mindannyiunkról is szól: hétköznapi szerepeinkről, a rendszer keretein belül vívott harcainkról, a ránk erőltetett szabályokról és a globális manipulációval szembeni ellenállásunkról." Koreográfus: Miloš Isailović.

Másodikként a toulouse-i Blick Théâtre [hullu] című előadása látható. A Dominique Habouzit rendezte produkció alcíme: „Az illúzió színháza, bábokkal és emberekkel". Az előadás alapszituációját így írja le az ismertető: „Egy kissé különc lány és két fiú a semmi közepén ülnek a padon. A lány oda nem illő dolgokat művel, a fiúk igyekeznek rendszabályozni. A lány nem érti őket, agyonnyomja a külvilág. A bogaras képzeletébe menekül, amelyben különös lények élnek. A két fiúval együtt belekeveredünk a lány képtelen, autista világába, ami tele van a furcsa, kisméretű képzelt barátokkal. Végezetül mind eljutunk oda, ahol poétika és igazi varázslat vár ránk."

 

hullu

[hullu]

 

Csütörtökön folytatódik Irena Popović Dragović zenei műhelye, majd újra látható a [hullu] című előadás. Másodikként a zadari Teatro VeRRdi előadása látható, amely Shakespeare Othellója alapján készült (és törvénytelen liturgia az alcíme). Az előadás ismertetője szerint az Othello „napjaink legaktuálisabb színdarabja. Európa és az európai politika kulcsfontosságú problémájának átgondolására sarkall, mely az afrikai, a közel-keleti – elsősorban muszlim – bevándorlókat sújtja, akik menekülnek otthonaikból, a biztos halál elől, amely a háborúban várt volna rájuk – a háborúban, amelynek a hajtóműve a keresztény fehér ember hegemón ideológiája –, és igyekeznek eljutni az európai azúr partokhoz. Itt szögesdrótkerítés várja őket..." Az előadást rendező Zlatko Paković pénteken lesz a Desiré Akadémia vendége.

 

szerelem-es-gazdasag

Szerelem és gazdaság

 

Pénteken szintén két előadás mutatkozik be a szabadkai fesztiválon. Először a zágrábi Montažstroj Szerelem és gazdaság című dokumentumszínháza látható. A Borut Šeparović koncepciója alapján készült produkció azt kérdezi, hogy miként alakul az abortusz szabályozásának története a térségben. „Mi van akkor, ha a művi vetélés kérdését kiemeljük az etika szférájából, és szociális-gazdasági szempontból világítjuk meg?"

A pénteki másik előadás is dokumentumszínház. A zenicai Boszniai Nemzeti Színház előadása Selvedin Avdić Az én gyáram című monográfiája alapján készült, és a helyi vasmű és a város kapcsolatáról szól a gyár alapításától napjainkig. A Selma Spahić rendezte előadás a vasművek egykori dolgozóinak, valamint a színésztársulat tagjainak személyes vallomásaival egészíti ki a könyvet.

 

penzum

Penzum

 

Szombaton látható Nagy József Penzum című előadása. „...Nagy József és színpadi alkotótársa, a nagybőgős Joëlle Léandre produkciója hatásos előadás" – írta az előadásról egy kritika. „Nagy József, akinek arcát egy afrikai maszk takarja, izmos fehér testén pedig fekete tüllruhát visel, egy hatalmas fehér papírra rajzol szénkrétával. Mellette a nagybőgős egy női arcra emlékeztető alumíniummaszkot visel. (...) Joëlle Léandre dallamokat játszik a nagybőgőn vagy ütős hangszerként használja azt, így irányítja a táncos mozgását."

A szombati másik előadás a zágrábi Hotel Bulić Színház produkciója. „A Lampedusa Beach egy menekültektől roskadozó hajó elsüllyedését beszéli el, egy hajóét, mely egy névtelen afrikai országból valamely csábos nevű európai pihenőhely felé tart. A hajó utasai menedéket keresnek, és álmaik megvalósulásában reménykednek. Az utasok többségéhez hasonlóan Shauba, az afrikai nő is a vízbe fullad. Hosszú, lírai monológban mesél a tengeren való átkelésről, a készülődésről, a reményekről, az utazásról, a hajótörésről és saját haláláról" – írja az előadás ismertetője. A Senka Bulić rendezte előadást Nina Violić játssza.

 

szabadsag-legdragabb-kapitalista-szo

A Szabadság: a legdrágább kapitalista szó

 

A vasárnapi zárónapon fejeződik be Irena Popović Dragović zenei műhelye, amely zárókoncertet is ad.
A vasárnapi első előadás a belgrádi Bitef Színház produkciója. A Szabadság: a legdrágább kapitalista szó Maja Pelević és Olga Dimitrijević Észak-Koreába, a világ legelszigeteltebb országába tett kutatói utazása alapján készült. Az előadás „a szabadság kérdését járja körül az egyre erősödő globális felügyelet korában. A közönség egyedülálló körutazásra kap lehetőséget ebben a „nyugati világ" által mumusnak gondolt országban, amelynek puszta létezése miatt meg kell kérdőjeleznünk, hogy vajon mit jelent a szabadság és annak hiánya a mai társadalomban" – írja az előadásról az ismertető.

A szabadkai fesztivált a Mannheimi Nemzeti Színház előadása zárja. A Second exile a rendező Oliver Frljić visszatekintése „arra a több mint 20 évre, ami azóta telt el, hogy 1995-ben menedékkérőként Németországba érkezett" – íjra az előadás ismertetője. „Németországi és az ex-jugoszláv térségből származó színészeivel most egyéni sorstörténeteket kapcsol össze a globális menekültkrízis által felvetett kérdésekkel. A növekvő nacionalizmus, a kisebbségekkel szembeni elfogadás egyre gyorsabb ütemű felszámolódásának és a művészi szabadság fokozott fenyegetettségének korában ideje feltennünk a kérdést: Merre tartasz, Európa?"

 

A fesztivál teljes progrmaja itt érhető el

 

A leadképen a Second exile című előadás.

Heti ajánlónk második része