Ellenfény Online - Heti Ajánló - Mi Történik A Héten?

Mi történik a héten?

A 10 legfontosabb esemény: 1. rész – Könyvbemutatók, fesztivál, táncbemutatók

A héten mutatják be a Végvári Tamásra emlékező könyvet, beszélgetés lesz az Írók boltjában Dragomán György színházáról. A héten zajlik a 25 éves Kerekasztal Színházi Nevelési Központ fesztiválja. És fontos táncbemutatót tart a Duna Művészegyüttes és Pataky Klári társulata.
Ellenfény | 17. 12. 4.

 

Tomkönyv (Végvári Tamás emlékére) – Könyvbemutató az Örkény Színházban (2017. december 4. 16.30)

 

Hétfőn könyvbemutatóval emlékeznek Végvári Tamásra (1937–2010), aki 1962-ben szerzett színészi diplomát, majd eleinte vidéken – Pécsett, Veszprémben, Szegeden – játszott, majd 1971-től a Thália Színházhoz szerződött. 1970-ben Hamlet volt Veszprémben, de a nagy szerepek sokáig elkerülték. De 1978-ban eljátszotta a Nem félünk a farkastól egyik főszerepét Szolnokon (a partnere Margitai Ági volt a Paál István rendezte előadásban), majd 1979-ben Ljubimov is ráosztotta a szolnoki Csere főszerepét.

 

vegvari-hamlet-veszprem-színhaz-1970-9

Végvári Tamás a Hamlet címszerepében 1970-ben

 

1981-ben már játszott a hosszú átépítés után megnyitott Katona József Színház nyitóelőadásában (Thália szekerén – rendező: Zsámbéki Gábor), majd a Székely Gábor rendezte '82-es Boldogtalanokban is, és tagja lett az önálló társulattá váló Katona József Színháznak. Itt többek között játszott Az imposztorban (1983), az Übü királyban (1984), Andrej volt a Három nővérben (1985), eljátszotta a Galócza címszerepét (1986), Dobcsinszkij volt A revizorban (1987), a Boncnok volt a Hit, remény, szeretetben (1993), a Színész volt a Rosencrantz és Guildenstern halottban (1994), főszerepet játszott a Jeles András rendezte Nevető emberben (1995).

 

vegvaritamasmacskajatek

Végvári Tamás Csermlényi Viktorként 2009-ben

 

1993-ben Krollt játszotta a Radnóti Színház Rosmersholmjában, 1997-ben Herzl volt Tábori György Mein kampfjában, ugyanebben az évben szerepelt Calderón VIII. Henrikjében is. 2001-ben játszott a később Örkény Színházzá alakuló Madách Kamara A testőr című előadásában, majd ugyanitt szerepelt a Jelenetek egy kivégzésből című előadásban (2002), a Borisz Godunovban (2002), Szorin volt a Sirályban (2004), Peachum a Filléres operában (2004), Glagoljev a Platonovban (2007) és Csermlényi Viktor a Macskajátékban (2009).

 

Tomkonyv-fel

 

A Corvina Kiadó kiadványa Végvári Tamásra emlékező interjúkötet a pályatársakkal. A könyvben többek között megszólal Gálvölgyi János, Verebes István, Bálint András, Jordán Tamás, Kulka János, Ujlaki Dénes, Sinkó László, Benedek Miklós, Szacsvay László, Hollósi Frigyes, Máté Gábor, Debreczeny Csaba, Csuja Imre, Kerekes Éva, Mácsai Pál, Győry Franciska. A könyvbemutatón közreműködik Gálffi László és Znamenák István, a könyvről Mácsai Pál és az interjúkat készítő Lukács Zsolt, valamint a könyv szerkesztője, Bíró Kriszta beszélget.

 

Negyedszázados fesztivál – A 25 éves Kerekasztal Színházi Nevelési Központ rendezvénye (2017. december 5–8.)

 

Kelet-Közép-Európa első színházi nevelési társulatát Kaposi László alapította 1992-ben. A közösség tagjai olyan „pedagógiai vénával" rendelkező, színjátszásban, „színházcsinálásban" jártas fiatalok voltak, akik – szinte kivétel nélkül – Kaposi színjátszóiként nőttek fel. A Kerekasztal 7 évig Gödöllőn dolgozott, majd Budapestre, a Marczibányi Téri Művelődési Központba költöztek, ahol azóta is működnek.

Első (mai terminussal) színházi nevelési előadásuk a Fehérlófia című magyar népmese alapján készült (Sárkányok ellen), majd ezt követte többek között a Máeldun csodálatos utazása, Már megint itt van a..., A szomorú királyfi, Gyermektragédia. Ezek a műfajukban, témájukban, feldolgozásmódjukban is különböző előadások (amelyek különböző életkorú diákoknak is szóltak) fokozatosan azt eredményezték, hogy a színházi nevelés nemcsak egyre ismertebb, hanem egyre fontosabb, egyre elismertebb tevékenységgé vált Magyarországon. A Kerekasztalból vált ki a Káva, majd az utóbbi évtizedben újabb és újabb színházi nevelési társulatok jöttek létre. A Kerekasztal a mostani négynapos rendezvényt többek között azzal a céllal is szervezi meg, hogy bemutassa a partnertársulatait.

 

Kerekasztal Tarsulat

A Kerekasztal ma

 

„A Kerekasztal egy olyan műhely, amely a legkülönfélébb alkotók sokszínű tudását és kísérletező kedvét beforgatva invitálja együttgondolkodásra nézőit. Ezt jól reprezentálja a fesztiválprogram, melyben többek között a győri Vaskakas Bábszínházzal, a RÉV Színházi és Nevelési Társulattal és a budapesti Trainingspot Társulattal találkozhatnak a nézők" – írja a fesztivál ajánlója.

A négynapos rendezvényen a nézők részvételén és a közös gondolkodáson alapuló színházi nevelési előadásokon túl közösségi programokkal, a Kerekasztal forgatókönyvíró pályázatának legjobb drámájából készül felolvasószínházzal és könyvbemutatóval várják az érdeklődőket. Legfrissebb bemutatói mellett, a Mentőcsónak Manőver Alkotócsoportjával közös Bizony című készülő előadásuk főpróbájába is betekintést engednek, ami az első, kocsmában játszott komplex színházi nevelési előadás Magyarországon.

A fesztivál részletes programja itt olvasható

 

Dragomán György színháza – Beszélgetés az Írók Boltjában (2016. december 6. 17.00)

 

Szerdán újabb színházi könyvhöz kapcsolódó beszélgetésre kerül sor.

A kortárs magyar színdarabokat közreadó Olvasópróba sorozat legújabb kötete a kivándorlásról szól. Az antológia darabjai különböző korokban és helyeken teszik fel ugyanazt a kérdést: menni vagy maradni? (Ez egyúttal a kötet címe is.)

 

dragoman

 

Dragomán György a kortárs magyar próza egyik legfontosabb alkotója. Könyvei, A pusztítás könyve, A fehér király, a Máglya, az Oroszlánkórus közismertek. De talán kevesebben ismerik színpadi munkáit.
A Menni vagy maradni? antológia egyik fontos darabja Dragomán György Kalucsni című műve, amely Ceausescu Romániájában játszódik a nyolcvanas évek második felében egy erdélyi városban. A történet középpontjában álló család tagjai a hatalmi erőszak szorításában maguk sem maradhatnak ártatlanok. A drámát szinte egyidőben mutatta be a Kolozsvári Állami Magyar Színház (Visky András rendezésében) és a budapesti Színművészeti Egyetem (Máté Gábor rendezésében).

A beszélgetés során részleteket mutatunk be az előadásokból. Emellett szó esik Dragomán György más színházi munkáiról is: színpadra nem került drámáról és bemutatott fordításról, színpadi szövegről, valamint a Máglya Vígszínházban (is) látható színpadi változatáról.

Dragomán Györggyel Szűcs Mónika, az Olvasópróba sorozat szerkesztője és Sándor L. István színházi szakíró beszélget.

A beszélgetés Facebook eseménye

 

Függőleges pillanat – Pataky Klári társulat a Bethlen téri Színházban (2016. december 6. 19.00)

 

„Ha Pataky Kláráról szól az ember, már rutinból szedegeti elő a dicsérő jelzőket, azaz: »jól szerkesztett«, »okos«, »kigondolt«, »finoman ironikus«, »egyedi«. Aki látott már tőle előadást, bizonyára egyetért" mindezzel – írta még 2006-ban az alkotóról az Ellenfény.

Pataky Klári 2003-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfus szakát, és azóta független alkotóként dolgozik. 2008-ban a Nagyon jól vagyok, lszi ne keress! című darabja Lábán-díjat kapott. 2014-ben Imre Zoltán-díjban részesült. „Az izgalmasan sokoldalú, érzékeny koreográfus munkáiban folyamatosan művészi arculata megújítására, illetve egy csak rá jellemző formanyelv kialakítására törekszik. Előadásaiban minden egyes alkalommal új témákat, s ezekhez új formákat keres" – írja róla az új bemutatójának ismertetője.

 

fuggoleges-pillanat-pataky-klari-tarsulat-2

 

A függőleges pillanat a lét egy kiragadott szelete, belesűrítve kirobbanni kész világunk őrült káosza, száguldása, bizonytalansága, kiszolgáltatottsága. Hosszú, elnyúló, testtelen, mozdulatlan és kitörésre kész, jelen idejű és több annál. Nem létező emlékekkel, ismerős szavakkal, zajjal és csenddel. Valahol... Most épp, mint egy táj..."

Pataky Klára új koreográfiáját Bujdosó Anna, Bot Ádám, Maday Tímea Kinga és Takács László táncolja.

 

Solus Christus – Duna Művészegyüttes a Várkert Bazárban (2017. december 7. 19.00)

 

Csütörtökön is fontos táncbemutatóra kerül sor, a Duna Művészegyüttes mutatja be a reformáció 500. évfordulójára készített előadását.

A Solus Christus a reformáció alapját jelentő öt sola egyike. Az egyedül Krisztus elv azt jelenti, hogy egyedül Krisztus a közvetítő Isten és az ember között, és így senki máson keresztül nem lehetséges a megváltás.

 

solus-christus-2

 

„Táncszínházi előadásunk a Reformáció értékeinek jelenvalóságáról szól, miként azok szervesen beépültek életünkbe, mindennapjainkba, mindmáig meghatároznak minket, akár akarjuk azt, akár nem" – írja az előadás ismertetője. „A szóban forgó értékeket ugyanis nem mosta el az idő, nem kezdte ki a változás, itt és most is hatnak, elevenek. A reformációnak köszönhető többek közt a vallási és a világi élet átjárhatósága: a szekularizáció eredetileg az egyházi földek kisajátítását jelentette, majd az »elvilágiasodás« folyamatát is. Táncszínházi előadásunk központi gondolata tehát ez: a reformáció értékei nem muzeálisak, hanem elevenek, itt és most, jelenünkben is valóságosak, cselekedeteink, ön- és valóságismeretünk mélyrétegében mindmáig jelenvalók."

A Juhász Zsolt rendezte előadás koreográfusai Furik Rita, Juhász Zsolt és Mihályi Gábor. Előadja a Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar, közreműködik a Szent Efrém Férfikar és Mikó Dávid.

Az előadás videó ajánlója

 

A leadképen a Duna Művészegyüttes egy korábbi előadása, az Örökkön örökké

 

Heti ajánlónk 2. része