Ellenfény Online - Heti Ajánló - A Hét Legfontosabb Eseményei

A hét legfontosabb eseményei

1. rész

Ismét eseményekben gazdag hét elé nézünk, amiből nehéz kiválasztani a legfontosabbakat. Ajánlónk első részében néhány nagyrendezvényre és egy-két kevésbé a széles nyilvánosság előtt zajló fontos eseményre hívjuk fel a figyelmet.
Ellenfény | 18. 02. 6.

 

A Szatmárnémeti Északi Színház mini évada (2018. február 5–8.)

 

Története során először tart közös miniévadot a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és román tagozata. Február 5. és 8. között összesen hat előadást játszanak, olyanokat, amelyekről a két társulat művészeti vezetése úgy ítélte meg, joggal tarthatnak számot a szakma érdeklődésére.

 

bernarda-alba-szatmar-2

Bernarda Alba háza

 

A program hétfőn este kezdődik, amikor is a román tagozat mutatja be Cristian Ban rendezésében Ivan Viripajev Illúziók című darabját. Kedden először szinté a román tagozat előadása látható: Witkiewicz Az őrült és az apáca című darabját Vadas László állította színpadra. Majd a Sorin Militaru rendezte Bernarda Alba háza következik, amelyet a magyar társulat játszik. (Lorca darabja volt a Harag György társulat első bemutatója az évadban. A főszerepeket Tóth Tünde, László Zita, Rappert-Vencz Stella, Bogár Barbara, Bándi Johanna játssza.)

A szerdai programban szerepel a Bocsárdi László rendezte Tévedések vígjátéka. Az előadást még 2017 februárjában mutatta be a magyar társulat (és a főszerepeket Kovács Nikolett, Rappert-Vencz Gábor, Diószegi Attila, Nagy Csongor Zsolt, Orbán Zsolt játszotta.)

 

tizenot-probalkozas-szatmar

Tizenöt próbálkozás színészetre (Hatházi András)

 

Csütörtökön is két előadás látható. Előbb a magyar társulat produkciója, a Tizenöt próbálkozás színészetre. A tavaly decemberben bemutatott előadást vendégként Hatházi András játssza, és Tom Dugdale, a fiatal amerikai színházi alkotó rendezte. A szövegkönyv kettejük közös munkája. Majd a román tagozat nagyszínpadi produkciója zárja a programot: John Cariani Almost, Maine című darabját Theo Marton rendezte.

 

Határtalan napok a Miskolci Nemzeti Színházban (2018. február 8–10.)

 

Csütörtöktől a vajdasági művészeti életet állítja a figyelem fókuszába a miskolci színház. A rendezvénysorozat a Vajdaságban élő magyar képzőművészek kiállításának megnyitójával kezdődik. A tárlat márciusig látható a Nagyszínház emeleti nézőtéri társalgójában. Csütörtök este a Játékszínben látható az Újvidéki Színház Kis magyar pornográfia c. előadása. „Létezik-e kollektív bűnösség, helytálló-e a súlyos bibliai tétel, hogy az Isten megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen?" – kérdezi a színház ajánlója. „Nikita Milivojević, a darab rendezője nem keres vétkest, nem mutogat ujjal, hanem kérdéseket vet fel.

 

kis-magyar-pornografia-1

Kis magyar pornográfia

 

Kötelességünk-e vállalni a felelősséget elődeink vétkei miatt? Nevezhetőek- e véteknek az ő cselekedeteik egy olyan korban, amikor a puszta túlélés és megmaradás volt a tét? Vajon a megtisztuláshoz vezető út a megbocsátás?"

Pénteken délután először az irodalomkedvelőket várják, hiszen Végel Lászlóval rendeznek beszélgetést. „A szülőföldjéhez ezer szállal kötődő író ugyanis azok közé tartozik, akik nem menekültek el, nem települtek át a jugoszláviai háború borzalmainak közepette sem. Ez a hűség és a lokalitásokat tágabb kontextusba helyező européer nézőpont adja elsőrangú írásművészetének aranyfedezetét. Legutóbbi művei, a Bűnhődés című berlini naplóregény (2012), az Újvidékről szóló városregény (Neoplanta, 2013) és a Balkáni szépség (2015) érzékletesen tükrözik a helyi sajátosságokból, tapasztalatokból merítő író széles horizontját" – írja a színház ajánlója.

 

Piaf

Piaf Marche/ Piaf menet (Mezei Kinga)

 

Péntek este párhuzamosan két színházi előadás is látható. A Nagyszínházban a Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház koprodukciójában látható Mezei Kinga előadása, a Piaf Marche/ Piaf menet, amely az idén száz éve született francia sanzonénekesnő hommage-a. „Az előadás a művésznő harcokban és önmarcangolásban gazdag életéből, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről beszél, megidézve azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig."

 

amadeus-szabadka-2

Amadeus (Balázs Áron, Pálffi Ervin)

 

A Kamaraszínházban a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása látható. A Béres Attila rendezte Amadeus a tavalyi Városmajori Szabadtéri Szemlén a legjobb előadás díját kapta, a Salierit játszó Balázs Áron megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat is. „Az Amadeus a művészi tehetség ördögi és isteni vonásait helyezi ellenpólusba, és ezáltal valami nagyon fontosat fogalmaz meg a mindannyiunkban meglévő belső küzdelemről. Kicsinyesség és nagyvonalúság, félelem és bátorság, középszer és kiválóság egymásnak feszülése a darab, és annak fejtegetése, hogy legtöbbször miért a rossz diadalmaskodik bennünk és a világban" – írja az előadás ismertetője.

 

fekete

Fekete

 

Szombaton délután az Újvidéki Színház produkciója zárja a programot. A Fekete című akció musicalről ezt írja a színház ismertetője: „1812-ben Balogh István a Rondellában mutatta be Fekete György (vagy: Karađorđe) című drámáját, amelyet nagy sikerrel játszottak a szerb vidékeken is. Elmúlt 110 év, és a dráma új életre kélt: Németh Ferenc modernított szövegét Lénárd Róbert alakította kortárs ál-archaizmussá, Klemm Dávid adott alá rapet és rockot, Žanko Tomić pedig egy szupermarket polcai közé rendezte a mítoszt. Tarantino és a Monty Python-csoport kél életre a deszkákon, bizarr akció-musical képében."

 

Elfriede Jelinek: Téli utazás – Zenés felolvasó est az ELTÉ-n (2018. február 9. 18.00)

 

A 2004-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett osztrák írónő 2011-ben írta a Téli utazást, amely Wilhelm Müller romantikus versciklusára, illetve az ezt megzenésítő Schubert dalciklusára épül. A nyolc monológból álló szöveg viszonylag frissen, 2014-ben magyarul is színpadra került, a Vígszínház Házi Színpadán mutatták be Ungár Júlia fordításában, Zsótér Sándor rendezésében Börcsök Enikő főszereplésével. (Az előadás viszonylag gyorsan lekerült a színház műsoráról.)

2017 áprilisában Halasi Zoltán fordításában könyv alakban is megjelent a szöveg. Ez „Jelinek életművén belül kivételesen személyes alkotás" – írja a könyv fülszövege. „Hiába Nobel-díjas, az írónő marginális helyzete nem változott. Továbbra is küzd a közízléssel, a „síelő nemzet" mentalitással, a történelmi felejtéssel. De főleg az idővel küzd, és ez a küzdelem rendre a művek javára dől el, mindig az élet húzza a rövidebbet. A Téli utazás virtuóz nyelvi csörte az elmúlással, mosolyogtató Freud-pamflet az anya-leány viszonyról, és az írónő fájdalmas szembenézése saját lelkiismeretével az alzheimeres apa nagymonológjában. Hipermuzikális, költői szöveg, igazi bécsi hang, amely a létezés szakadékai fölött táncol."

 

teli utazás-halasi-szoke

Téli utazás (Halasi Zoltán, Szőke Szabolcs)

 

Ekkor hirdették meg (először a Patyolatban) a fordító Halasi Zoltán és a zenész Szőke Szabolcs közös estjét, amely később sokfelé szerepelt, látható volt lakásszínházi változata, szerepelt az RS9-ben, és most pénteken az ELTE Esztétika Tanszékére is meghívták. Az előadásról nemrégiben így írt Darida Veronika: „Ahogy a szöveg, úgy a zenei kíséret is jelentősen megváltozik, hiszen csak variációkat hallhatunk a fő zenei témákra, méghozzá nem is zongorára, hanem gadulkára (11 rezgő- és 3 dallamhúros bolgár vonóshangszerre), vízzel feltöltött, fémtestű szöghegedűre, kalimbára, vibratonra, tenor kürtre hangszerelve (és akkor még csak a zenész által használt hangszereket említettük, azokat nem, melyeket a felolvasó kezébe ad, amilyenek az indiai harmonium vagy a spring-drum).

Természetesen a teljes szöveg felolvasása nem férne bele egy este keretébe, vagy meghaladná a közönség tűrőképességét, így csak részletek hangzanak el Jelinek művéből, melyet akár a melankólia színházának is nevezhetnénk. A melankolikus állapot jellegzetessége a merevség, a stagnáció, az adott állapot fenntartása, vagyis ugyanaz figyelhető meg benne, mint a szövegben: »Megállás van. És nincs tovább.»"

 

Színházi lecke – Marczibányi téri Művelődési Központ (2018. február 10.)

 

15. alkalommal rendezi meg a Magyar Drámapedagógiai Társaság szokásos éves nagyrendezvényét. A módszertani napot elsősorban gyerek- és diákszínjátszó csoportvezetőknek, -rendezőknek; drámatanároknak; színházi neveléssel foglalkozóknak; független színházi műhelyek munkatársainak; színház- és drámaszakos hallgatóknak; művészeti iskolák tanárainak; színi stúdiók tanulóinak; közművelődési szakembereknek ajánlják, de minden színház iránt érdeklődőnek, szakmabelinek és szakmán kívülinek érdekes lehet. A mostani rendezvény a Történik valami – és akitől változik a világ összefoglaló címet kapta.

Tíz órától 12-ig Pass Andrea előadásán és munkabemutatóján lehet részt venni. A program címe: A változásban lévő szerep. „A kamaszkor talán a legérzékenyebb időszak az életünkben, a személyiség kiforróban, folyamatosan alakul, ezért is nehéz megragadni alkotóként ezt a szerepet" – írja a program ajánlója. „Milyen egy kamasz valójában? Mi érdekli őt? Hogyan szólítsam meg? Hogyan írjak neki darabot? Milyen formában meséljek el neki egy történetet? Hogyan mutassam meg őt önmaga számára? Milyen színházi reprezentációit ismerjük a kamaszoknak?"

 

ujvilag ea 02

Pass Andrea: Újvilág (Porogi Ádám, Sztarenki Dóra)

 

A válaszokhoz improvizációkon és Pass Andrea drámáiból vett jelenetek segítségével kerülhetnek közelebb az érdeklődők, akik arra is lehetőséget kapnak, hogy belépjenek a „kamasz" szerepébe. A tréningen Sztarenki Dóra működik közre. (Pass Andrea Újvilág című darabja itt olvasható.)

Fél egytől fél háromig zajlik a k2 Színház „elidegenítés-próbá"-ja Benkó Bence és Fábián Péter rendezők vezetésével. Így szól a program ajánlója: A nyílt próba műfaja talán a legnagyobb hazugság a színháztörténetben. Általában színészek ripacsériában való tobzódásába és a rendező öncélú okoskodásába fullad. Minden, csak nem próba. Hiszen a próba lényege éppen az, hogy még nem a néző előtt történik, tehát nincs jelen valami „kész" felmutatásának kényszere, hanem a kísérletezésé a főszerep. Kivétel ez alól, amikor a készülő előadás lényegi eleme a néző megszólításának gesztusa, melyet érdemben csak akkor lehet próbálni, ha a színész nem üres székekhez beszél...

Hogyan szólítom meg a nézőt? Hányféleképpen lehet „kifelé beszélni"? Hogyan mesélek el egy történetet? Hogyan lehet a színházból fórum? E kérdéseket körüljárandó tartunk nyílt próbát a k2 Színház és a Stúdió K Színház február végén bemutatásra kerülő közös előadásának, Brecht Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban című darabjának egyik jelenetéből.

Háromtól fél ötig zajlik Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila előadása és munkabemutatója. A jelen lenni című program ajánlója így szól: „Hogyan lesz az univerzális érték klasszikusból egyedi, egyéni és mégis közösségi alkotás?

Tréning, valamint beszélgetés a Sztalker Suli elmúlt 5 évének pedagógiai tapasztalatairól és a POKET Projektről."

 

gobi-rita

Góbi Rita: Reptében

 

Végül a napot Góbi Rita előadása és saját élményű mozgástréningje zárja. Góbi Ritáról és módszeréről így ír az ajánló: „Játszik az energiával, a testrészek külön mozgatásával. Szereti a repetitív, miniatűr mozgásokat és azt is, ha a közönség el tud mosolyodni. Felnőtt- és gyermekelőadásai mindig személyes témából indulnak ki. Sokszor dolgozik élő zenével, és munkájába rendszeresen bevonja más non-verbális művészet alkotóit is. Munkáját a kísérletezés, a precízen kidolgozott koreográfia jellemzi. Stílusában jelen van a geometria, a minimalizmus, a redukcióra való törekvés. Alkotásmódját meghatározza az analitikus gondolkozás, a hűvös és szikár, de egyben futurisztikus tónus is. A koreográfiái az ösztönös, monoton és az ismétlődő miniatűr mozgásokból kibontakozó test- és állapotváltozások összehangolásából ered, mozdulatsorai lassan és következetesen transzformálódnak át. A módszert páros és egyéni foglalkozások keretében lehet elsajátítani olyan gyakorlatok által, amelyek saját testünk újrafelfedezésére, testtudatosságra és kreativitásra fókuszálnak."

 

A kis Valentino – előadás és filmvetítés a Capa Központban (2018. február 10-én 16.30)

 

Ugyan nem színházi esemény, de Capa Központ programja egy színházrendezőként és drámaíróként is jelentős alkotó filmjét állítja ismét a középpontba, amely a 70-es évek vége kultúrájának megértése szempontjából is kulcsfontosságú. Jeles András filmje 1979-ben készült, azóta kultikus jelentőségűvé vált, és most a kamaszkort a kortárs fotográfiában bemutató Golden Boundaries kiállításhoz kapcsolódva kerül ismét vetítésére. A filmet Gelencsér Gábor filmesztéta előadása vezeti fel:

„A filmet a bemutatója idején ellenségesen fogadta a kultúrpolitika, de az érzékenyebb művészek, mint például Petri György, lelkesen írtak róla, s a szakma is nagyra értékelte, amit a Magyar Filmkritikusok elsőfilmes díja bizonyít. A hivatalos »filmelhárítók« mégsem tudtak belekötni a rendezőbe, mivel az nem kritizálta a rendszert, hanem az egészre mondott nemet. A filmben – egy izgalmasnak ígérkező történet során – nem történik semmi, pontosabban a nagybetűs Semmi történik meg benne: a késő Kádár-kor végtelennek tűnő és sehova nem vezető pangása, bomlása. Mindennek közegéül Jeles az 1970–80-as évek fordulójának ifjúsági szubkultúráját választotta, ám a film jóval többről tudósít, mint egy nemzedék életérzéséről: a helyről és az időről, amelyben – akkor úgy tűnt – mindörökre élnünk adatott."

 

kis-valentino

A kis Valentino

 

„Egy fiatalember egyetlen napjába – egymást áthatva – történetek sora épül az őt körülvevő világról, amelyre nem tud megfelelő módon reagálni. Sz. László húsz év körüli fiatalember, kocsikísérő egy Pest környéki szövetkezetnél. Egyik nap, minden különösebb elgondolás nélkül, nem adja postára a rábízott hivatalos pénzküldeményt, a tizenötezer forintot. Nem tér vissza munkahelyére, hanem céltalanul útnak indul. Költekezni kezd, azt teszi, ami jólesik, hogy részesüljön mindabból, amiből eddig – pénzszűke miatt – kimaradt. Nosztalgiáját egy másfajta élet után mégsem tudja, egyetlen napra sem, beteljesíteni, mert nem tud élni a pénz adta lehetőséggel. Estére ugyan »elszórja« az egészet, de ez a nap is éppoly üres és érdektelen marad számára, mint a többi. Aznapi utolsó útja – önszántából – a rendőrőrsre vezet."

 

Autós mese – a Hepp Trupp vendégjátéka a Bethlen Téri Színházban (2018. február 11. 10.00)

 

A Hepp Trupp az egyik legjelentősebb független bábtársulat. Több fontos előadást hoztak létre, amellyel számos díjat nyertek. A Schneider Jankó és Nagy Viktória alapította társulat szívesen működik együtt más társulatokkal, maguk is írnak, rendeznek, játszanak máshol is, ők is hívnak vendégeket.

Mostani előadásukat – a témából is adódóan – két fiú játssza: Schneider Jankó és Jakab Ádám. A darabot Szabó Attila írta, Sipos Katalin és Sisak Péter tervezte, Csernák Zoltán Samu szerezte a zenéjét, és Schneider Jankó rendezte.

 

autos-mese-hepp-trupp

Schneider Jankó és Jakab Ádám

 

Az előadás ajánlója így szól:

„Csodamerci? Az ám. Beleülnél? Lazán.
Tuning, polír, bőrkárpit, lukszusslusszkulcs,
kérj bármit, jár hozzá, csak néhány millát áldozz rá!
Elromolhat?! Bocsi, de ez egy csodakocsi.
Hogyha mégis... mindez ellenére...
ha elromolni nincs is engedélye,
de puff, reccs, ajaj, ácsi,
jön egy kanyar, egy bicikliző bácsi,
olyan öregecske, s egy félrerántott kormány,
és jól megpörget Nemton...
Ó, te élet, te rút patkány!
Összetört a kocsink az útpadkán.
S itt ebben a Semerre úti kanyarban
(hol csak a bácsi, a kecske és az avar van)
nincs szerviz, és akadoz' a térerő,
merő kilátástalanság lebeg.
A kecske mekeg, a bácsi makog:
majd megjavítjuk valahogy...
És csodakocsink, az a batár,
Toda mester tanyájára betér.
S mire mesénk odafajul, hogy azt mondd majd: Merci!,
egész másért csodás már a megjavult merci."

 

A leadképen a Piaf Marche/ Piaf menet című előadás.