Ellenfény Online - Heti Ajánló - A Hét Legfontosabb Eseményei

A hét legfontosabb eseményei

2. rész – A hétvége bemutatói

A hétvégi színházi bemutatókat (már eléggé megszokott módon) ismét a klasszikusok uralják. Ezúttal a Nyugat első nemzedéke és a velük egy generációba tartozó Molnár Ferenc került a középpontba. De azért látható lesz egy kortárs regény adaptációja is.
Ellenfény | 18. 04. 6.

 

Molnár Ferenc: A testőr – Katona József Színház, Kecskemét (2018. április 6.)

 

Molnár Ferenc (1878–1952) máig az egyik legsikeresebb, legtöbbet játszott magyar színpadi szerző. A hétvégén két premierje is lesz.

A testőr ősbemutatója 1910-ben volt a Vígszínházban. „Molnár Ferenc a színpadon minden egyebet alárendel a színpadnak. És ki kell mondani, mikor az emberek, miután hússzor-huszonötször kitapsolták a szerzőt, mentegetődznek, hogy ők azért tudják, hogy az életben nem volna lehetséges, hogy egy színésznő ne ismerje meg az urát, aki arcičre-gárdistának öltözve teszi próbára a hűségét. S nem veszik észre, hogy a színpadi költő művészete éppen abban állt, hogy nézőinek nem kell mentegetődzniök" – írta az ősbemutató

 kapcsán Ignotus a Nyugatban.

„Ez a bohózat Molnár Ferenc leggyengébb darabja" – vélekedett egy korabeli kritikus az 1928-as vígszínházi felújítás kapcsán. „Témája lélektani képtelenség. Nincsen olyan maszk, amelyben bárki sikeresen elrejtőzhetne, legkevésbé a férj a feleség elől".

 

testor-kecskemet-2

Kocsis Pál és Märcz Fruzsina

 

Bemutatóról bemutatóra dől el, hogy a nézők melyik véleménynek adnak igazat. Mert a darab témája valóban a képtelenséget súrolja. Ezt így foglalja össze a mostani kecskeméti bemutatót rendező Cseke Péter: „Az egész történet egy fikció körül forog. A férj ismert színész, aki tisztában van vele, hogy felesége egyetlen korábbi kapcsolata sem tartott 6 hónapnál tovább. Most, hogy házasságuk elérkezett a bűvös hatodik hónaphoz, attól tart, hogy a hölgy iránta is elveszítheti érdeklődését. Ennek szeretne végére járni, amikor elhatározza, hogy próbára teszi a nő hűségét. Miután kideríti, hogy felesége vonzódik az egyenruhás férfiakhoz, testőrnek adja ki magát. Egyszerre jelent próbatételt a hölgy számára, ugyanakkor benne van az a jó adag elkeseredés is, ami egy férfit odavezethet, hogy akkor is vágyik asszonya szerelmére, ha pontosan tudja, hogy egy másik emberbe, egy másik személyiségbe szeretett bele. Történik mindez olyan molnári zsenialitással, hogy az író előre megmondja, mi fog történni, a néző pedig a kiváló dialógusok és nagyszerű színészi helyzeteken keresztül végigkísérheti, hogy valóban megtörténik minden."

 

testor-kecskemet-3

Märcz Fruzsina és Kocsis Pál

 

A vígszínházi ősbemutatón Csortos Gyula játszotta a színészt, Varsányi Irén a feleséget. Híres előadás volt a Vígszínház 1966-os bemutatója is, ahol a két főszerepet Darvas Iván és Ruttkai Éva alakította. A Madách Színházban 1992-ben Huszti Péter és Piros Ildikó játszotta a házaspárt. 2001-ben a Madách Kamarában Mácsai Pál és Kerekes Éva volt a két főszereplő. 2015-ben a Pesti Színházban Stohl András játszotta a Színészt és Eszenyi Enikő a feleséget. Kecskeméten már kétszer is színre került a darab, 1986-ban Kovács Gyula és Pap Éva, 1991-ben Rajhona Ádám és Bencze Ilona játszotta a főszerepeket.

A mostani kecskeméti bemutatón a Színészt Kocsis Pál, a feleségét Märcz Fruzsina játssza, a további szerepekben Kőszegi Ákos, Sára Bernadette, Aradi Imre / Farkas Ádám, Kertész Kata, Decsi Edit látható.

 

Molnár Ferenc: Színház – Szegedi Nemzeti Színház (2018. április 6.)

 

Másik Molnár-bemutató is lesz a héten. Bár a szerző maga gyűjtötte csokorba 1921-ben három egyfelvonásosát, a színházak ritkán szokták ezeket együtt játszani. (Az utóbbi időben csak négy példa volt erre: 1995-ben a József Attila Színházban és Miskolcon, a 2004-ben Temesvárott és 2006-ban Veszprémben.)

Az Előjáték Lear királyhoz témáját így írta le az ősbemutató kapcsán Kosztolányi Dezső: „Egy állami színház színpadán előadás előtt beront a színész, ki azon az estén Lear királyt játssza. Nagyon ideges, mert az asszony lakásán rajtakapta őt a férj, és most le akar vele számolni. Üldözője már az öltözőjében van. A színész a színpadra menekül. Rendőrökért telefonoznak, de azok még nem érkeznek meg, a színpadi személyzet is képtelen megvédeni őt. Végül felöltöztetik a regebeli király bíborpalástjába, arcára lengő szakállal ősz bajuszt tesznek, fejére aranykoronát. Mire kijön a férj, ki különben tudós magántanár, egy királyt lát maga előtt. Tudja, hogy ez a csábító, de tehetetlen vele."

 

elojatek-a-lear-kiralyhoz-szeged

Előjáték a Lear királyhoz

 

A Marsall főszereplője is egy színész. „Cyrano alakítója lemond az előadásról, a hegyek közé utazik, a bárónéhoz, kit szeret. A báró meghallja a vallomást, és felesége előtt sem titkolja, hogy végezni akar a színésszel. Vadászatra hívja, a színész nem fogadja el az ajánlatot, erre a báró legalább megmutatja neki a vadászfegyvereit. A legkitűnőbb fegyver, a „Marsall" azonban eldörren, a golyó a színész felé röpül. Mindnyájan elsápadnak. A színész beszél tovább, egy darabig nyugodtan és fölényesen, aztán akadozva s kénytelen bevallani, hogy a golyó talált..."

A harmadik egyfelvonásosról, Az ibolyáról meg ezt írja Kosztolányi: „Az operettszínház goromba igazgatója, kit minden kardalosnő a szerelemével ostromol, a zeneszerzőt ülteti a székébe, s ő írnoki ruhába öltözve lesi, hogy tárgyal egy kis kóristalánnyal. Csakhogy az is őbelé bolondul. Végzetét nem kerülheti ki."

 

 

ibolya-szeged-2

Az ibolya

 

A három egyfelvonásost Szegeden Horváth Péter rendezi. Az Előjáték Lear királyhoz színészét Sorbán Csaba, féltékeny férjét Poroszlay Kristóf játssza. A Marsallban a bárót Pálfi Zoltán, a feleségét Szabó Gabi, a színészt Olasz Renátó játssza. Az ibolyában pedig az igazgatót Borovics Tamás, a zeneszerzőt Pataki Ferenc, Ilonkát pedig Waskovics Andrea alakítja.

Ez lesz a szegedi színház idei utolsó prózai bemutatója. „Abban a nehéz időszakban dolgoztunk ezeken a műveken, amikor legalább öt héten keresztül nem tudták a színészek, melyikük megy és melyikük marad a színházi vezetőváltást követően – mondta a rendező. – Ebben a feszült közegben állítottuk színpadra ezeket a komédiákat, és azt gondolom, ez meg is könnyítette az életüket, hiszen a próbák idejére elfelejthették gondjaikat, és önfeledten játszhattak, szórakozhattak. Örülök, hogy együtt dolgozhattam velük, ugyanakkor nagyon fáj, hogy a csapat egy része a következő évadban már nem lesz a Szegedi Nemzeti Színház tagja.

 

Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek – Miskolci Nemzeti Színház (2018. április 6.)

 

Molnár kortársa, Szomory Dezső (1869–1944) 1912-ben írta a Györgyike, drága gyermek című darabját, amelyet így foglal össze a miskolci színház ajánlója: „Györgyikét, pesti kispolgárok tizennyolc éves lányát feleségül kéri egy gazdag bécsi gyáros, Hübner Félix. Györgyike a szerencsés fordulat előtt színésznőnek készült, és egy fiatal művészbe volt szerelmes. Most azonban nem tudja, mit válasszon: a romantikus ábrándokat vagy a gondtalan életet?"

„Ez a színdarab sokkal több, mint egy kedves, okos, mulatságos, konstrukciójában és alakjaiban kitűnően megcsinált színmű – írta a darabról a Nyugatban Lengyel Menyhért –, pontos és kimerítő rajzát adja egy nőnek, akinek életéből hat hetet állít elénk, de ezt a nőt kívülről-belülről úgy kikészíti, hogy ismerjük az egész élete történetét születésétől a haláláig. Így csak a legnagyobb regényírók tudnak jellemezni, azoknak is temérdek analizálásra van szükségük, míg úgy átlátunk az alakjaikon, mint a Szomory Györgyikéjén, aki a darab elején néhány vonalból életet kap, s a darab végén már azok felé a magaslatok felé közeledik, ahol Hedda Gabler és Lulu állanak.

 

 

gyorgyike-miskolc-2

Gáspár Tibor

 

»Csak egy kis bestia, nem érdekel« – mondta egy rosszmájú kritikusa, de ez az úr nem lát tovább az orránál, ha csak abból ítéli meg Györgyikét, amit a násza első hat hetében cselekedett. Ez nem közönséges nő, nem egy kis bestia, de nem is a sablon démon, a nőstény a maga végzetszerűségében, hanem valaki. Külön és fájdalmas élete van, élvezetvágyó és pompakedvelő, rossz, az igaz, de mindig keresni fogja a nagy érzést, amit a maga kis nyomorult színésznövendéke nem tudott neki adni."

Kérdés, hogy ez a száz évvel ezelőtti történet mennyire érvényes ma. „Ez a színmű nagyon pontosan ábrázolja azt a folyamatot, hogy hogyan dönt a kispolgár és a nagypolgár éles helyzetben az életéről. Ami pedig talán a legizgalmasabb, hogy hogyan válik végül a fiatal lányból, Györgyikéből igazi nagyasszony, akit körülzsonganak férfiak, rokonok, szolgálók. Pontosan ugyanúgy forrong a mai társadalom mélyén is valami, mint akkor: ugyanúgy jelennek meg új társadalmi rétegek, és csúsznak le, emelkednek ki, távolodnak el mások" – mondta a bemutató kapcsán a miskolci premiert rendező Keszég László.

 

gyorgyike-miskolc-1

Prohászka Fanni, Szatmári György, Tenki Dalma, Nádasdy Erika

 

A darab címszerepét Tenki Dalma játssza. A színésznő szerint Györgyikében ott él a vágy, hogy ő álljon középpontban, hiszen színésznőnek készül, a családja pénz utáni vágya miatt pedig benne is megvan a hajlam, hogy a gazdagságot válassza a szerelem helyett. – Györgyikében már az első felvonásban ott van a csírája annak, hogy mivé válik majd később, de ebbe a váltásba belekényszerítik, nem maga választja. Hatalmas lelki utat jár be a lány ez alatt a pár hét alatt, megtörik és megkeseredik.

Az előadás további fontos szerepeit Gáspár Tibor, Nádasdy Erika, Szatmári György, Prohászka Fanni, Bodoky Márk játssza.

 

Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci – Szigligeti Színház, Nagyvárad (2018. április 7.)

 

Akárcsak Szomory, szintén a Nyugat első nemzedékéhez tartozott Tersánszky (1888–1969), aki 1913-ban közölte a Nyugatban a Ruszka Gyuriék karácsonya című elbeszélését, amelyben epizódfiguraként tűnik fel Kakuk Marci. 1922-ben jelent meg a Kakuk Marci ifjúsága, az első könyv, amelyet még hat követett.

 

kakuk-marcci-nagyvarad-2

 

Tersányszky közel két évtizeden át írta Kakuk Marci történeteit, időről időre újabb regénnyel állt elő, eloszlatva a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. A sorozatba kapcsolódva 1926-ban vígjátékot is írt Kakuk Marciról, amelyet a Kispesti Színház mutatott be.

Most Nagyváradon Gothár Péter rendezésében mutatják be a Kakuk Marcit. „Tersánszkyban és ebben a szövegben valami nagyon passzol ehhez a városhoz, a Bihar megyei élethez, és nagyon való a társulatnak, amelyben sok fiatal és sok erős ember van" – mondta a darabválasztásról a rendező. – „Novák Eszterrel közösen próbáltunk valami olyan anyagot keresni, amiben mindenkinek jut feladat, és mi is nagyon szeretjük. Tersánszky nagyon szeretetre méltó, minden mondat nagyon ismerősnek tűnik. Mikor elkezdtük jobban megnézni, hogy jó lesz-e ide, akkor az is kiderült, hogy nagyon naprakész".

 

kakuk-marcci-nagyvarad

 

„Tersánszky műve a dokumentumfilm élességével vetíti elénk a száz évvel ezelőtti magyar életet. Szegénység, önzés, átverés – kegyetlen világ bontakozik ki előttünk, de az az érdekes, hogy végtelenül könnyedén és szórakoztatóan" – nyilatkozta Kárpáti Péter, az előadás dramaturgja.

Az előadás főszerepeit Hunyadi István, Dimény Levente, Balogh Attila, Csatlós Lóránt, Tasnádi-Sahy Noémi, Ababi Csilla, Szotyori József, Szabó Eduárd, Gajai Ágnes, ifj. Kovács Levente játssza.

 

 

Kafka a tengerparton – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár (2018. április 8.)

 

A japán Murakami Haruki (1949) műveit több mint 50 nyelvre fordították le. 2002-ben írta a Kafka a tengerparton című könyvét, amely 2006-ban jelent meg magyarul. A könyv fülszövege így szól:

 

murakami-haruki

Murakami Haruki

 

„A Kafka a tengerparton hullámzó, nyugtalan textúrája két rendkívül színes és gubancos szálból szövődik össze. Az egyik páratlan vonulat (szó szerint értendő, mert a regény páratlan fejezetein húzódik végig) Tamura Kafka története, azé a tizenöt éves fiúé, aki az oidipuszi végzet elől megszökve anyja és nővére keresésére indul. A páros fejezetek hőse egy különös, félszeg, együgyű öregember, Nakata, aki sosem heverte ki második világháborús sérülését, és számára felfoghatatlanul sodródik a felnőtté válás magányával és bizonytalanságával küszködő Kafka felé. Ő a leghétköznapibb dolgok összefüggéseit sem érti, mégis sok olyan tulajdonsága van, amelyek rendkívülivé teszik. A két szál rafináltan és talányosan kapcsolja össze a tragédiában és komédiában, álmokban és csalóka tényekben, természetes és természetellenes szexben, fájdalomban és fergeteges humorban bővelkedő fejezeteket."

 

kafka a tengerparton

 

A könyvből Frank Galati készített színpadi adaptációt, ennek bemutatója Chicagóban volt. Most európai ősbemutatóként Székesfehérvárott is színre kerül. A Vörösmarty Színház előadását Szikora János rendezi, a főszerepeket Nagy Péter, Gáspár Sándor, Andrássy Máté, Tóth Ildikó, Varga Gabriella, Kiss Diána Magdolna, Lábodi Ádám, Derzsi János játssza.

 

A leadképen Tenki Dalma a miskolci Györgyike, drága gyermek címszereplője.

 

Heti ajánlónk első része