Credo és Angyali üdvözlet

Credo – Szegedi Kortárs Balett (2019. február 22.)

Új bemutatóval jelentkezik a Szegedi Kortárs Balett. Jurroncis Tamás Arvo Pärt (1935) észt zeneszerző Credo című művére komponálta darabját. E 12 perces zenemű mellett Juronics koreográfiájában felhangzik Johann Sebastian Bach és Frédéric Chopin muzsikája is, valamint egy fiatal magyar zeneszerzőnek, Födő Sándornak a darabhoz írt zenéje és effektjei.

Arvo Pärt

Arvo Pärt zongorára, vegyes kórusra és zenekarra írt Credóját 1968 novemberében mutatták be. „A mű Pärt karrierjének legfontosabb és legdrámaiabb kollázs darabja. Disszonancia és lárma uralja a schönbergi értelemben vett expresszionizmus jegyében" – írja róla a SzKB honlapja. „A hatás nem is maradt el, az esemény szenzációs volt, a nézők azonnal újabb előadást követeltek, ám nem sokkal később a Credót betiltották. Az alkotót a kultúrpolitika a Szovjetunió legveszedelmesebb komponistájává nyilvánította. 1980-ban hagyta el hazáját családjával együtt; először Bécsbe, majd Nyugat-Berlinbe költözött. Elsősorban egyházzenei műveket ír; 2005-ben Európai Egyházzene Díjjal értékelték munkásságát, 2014-ben Grammy-díjat kapott."

Credo - Szegedi Kortárs Balett

Az 50 éve készült Credo koreográfusa, Juronics Tamás nemrég ünnepelte 50. születésnapját. Ez a kettős jubileum egyfajta visszatekintésre, számvetésre teremt lehetőséget. „A Credo főszereplője egy művészember, akinek meg kell küzdeni az alkotás folyamatával. A darab négy generáción keresztül meséli el egy család sorsát. Egy lakáson belül játszódó műben egymást váltva, olykor párhuzamosan jelennek meg a különböző idősíkok: az 1920-as, 40-es és 70-es évek és napjaink világa" – mondta a darab sajtótájékoztatóján a koreográfus.

Credo - Szegedi Kortárs Balett

„Ez egy ön- és Isten-kereső darabnak született" – tette hozzá egy interjúban. „Az elmúlt időben sokat foglalkoztatott a téma, a bennünk lévő, magunkban hordott traumák eredete, amit sokszor nem tudunk kezelni, miközben nagyon is kellene. Ahogyan a családon belül tovább adjuk egymásnak a feldolgozatlan traumákat, úgy egy társadalomban is. Attól félek, hogy mi is tovább adunk valamit a huszadik század szörnyűségeiből, miközben az új generációknak ezt már nem kellene hordozniuk. Sok mindent nem beszéltünk még ki magunkból, és ezek az eltakart, szőnyeg alá söpört dolgok később nagyon könnyen felszakadhatnak."

A Credo pénteki szegedi bemutatóját követően jövő csütörtökön Budapesten is játssza a Szegedi Kortárs Balett. Az előadást a Nemzeti Táncszínház új épületében tartják a Budapest Táncfesztivál keretében.

Paul Claudel: Angyali üdvözlet – Stúdió K Színház (2019. február 23.)

„Hívei szerint a huszadik század egyik legnagyobb francia költője és drámaírója. Leglelkesebb rajongói azt mondják, Dante óta ő a legnagyobb katolikus költő Európában. Kortársai és utódai közül sokan mégis játszhatatlan és elviselhetetlen gigantomániás fantasztának tartják" – írta Paul Claudelről (1868–1955) Balogh Géza.

Paul Claudel

A francia drámaíró (és költő és esszéista) darabjai nálunk ritkán kerülnek színre. Bár Balogh szerint „Ambrus Zoltán már az 1921/22-es évadban tervezi az Angyali üdvözlet (L´Annonce faite à Marie, 1912) nemzeti színházi bemutatását, az Országos Színművészeti Tanács azonban nem engedélyezi". Az első Claudel-bemutatóra Magyarországon 1958-ban került sorra. Az Arthur Honegger zeneszerzővel harmonikus együttműködésben írt oratóriumát, a Johanna a máglyánt mutatták be szcenírozott formában. Ez a darab 1964-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon is színre került Szinetár Miklós rendezésében. Majd 2013-ban Vidnyánszky Attila rendezett belőle előadást a Nemzeti Színházban.

Sokak szerint Claudel fő műve az 1924-ben írott, majd 1934-ben átdolgozott A selyemcipő (Le Soulier de satin). A 350 oldalas teljes darab színpadra állítása 12 órát venne igénybe. („Bár a francia és a német színházak már az első világháború előtt érdeklődnek darabjai iránt, A selyemcipő csak 1943-ban kerül színpadra és arat sikert a Comédie Française-ben, Jean-Louis Barrault rendezésében, Madeleine Renault, Marie Bell és Barrault főszereplésével" – írta Balogh Géza.) A selyemcipőt rövidített változatát Zsótér Sándor rendezésében 2010-ben Egerben mutatták be. 

Blaskó Péter és Eperjes Károly az Angyali üdvözlet 1996-os előadásában

Az Angyali üdvözlet című misztériumjáték a 15. század első harmadában játszódik Franciaországban, amikor két ellenpápa vetélkedik a törvényes XII. Gergellyel. Ekkor dúl a százéves francia–angol háború, és Jeanne d'Arc már megkezdte az angolok elleni felszabadító harcát. Ebben a káosz dúlta világban egy francia kisvárosban játszódik a történet, amelynek alapszituációját így foglalja össze Szabó Ferenc a Szín – játék – költészet című kötetben:

„A darab szereplői Anne Vercors kisbirtokos, felesége és két lánya, Violaine és Mara, továbbá Jacques Hury, akibe mindkét lány szerelmes, és Pierre de Craon építész. A katedrálisok építésze erőszakot próbál elkövetni a lelkében és testében tiszta Violaine-en. Bár bűnét megbánja, mondhatni, isteni büntetésként leprás lesz. Violaine megbocsát Pierre-nek. Az apa birtoka egy részét és Violaine-t is Jacques-nak szánja. Jacques Violaine-t szereti, de a féltékeny Mara gonoszul áskálódik ellenük. Violaine szánalomból búcsúzóul megcsókolja a leprás Pierre-t, és megfertőződik, rajta is megjelennek a lepra tünetei, ezt Mara úgy értelmezi, hogy Violaine megcsalta Jacques-ot, és beárulja a férfinak. Vőlegénye eltaszítja a fertőzött lányt, aki nyolc évet tölt a magányban, a leprások völgyében..."

A darab színpadi történetét így foglalta össze P. Müller Péter: „Az Angyali üdvözlet 1911-ben elkészült, első színpadi változatát a Lugné-Poé vezette Théátre de l'Oeuvre mutatta be 1912-ben. Ez a premier tette Claudelt drámaíróként ismertté. Adolphe Appiának egyik első tervezése volt Claudel drámája 1912-től Hellerauban folytatott színpadi kísérletei sorában. A tízes-húszas évek időszakában a színházművészet megújítóit erősen foglalkoztatták Claudel liturgikus dramaturgiájú, a szellem és a lélek színpadán játszódó drámái. Amerikában a New York-i Theatre Guild játszotta a húszas évek elején, s ezzel egy időben Szovjet-Oroszországban Tajrov Kamara Színháza is színre vitte az Angyali üdvözletet.

Homonnai Katalin, Sipos György és Nagypál Gábor a Stúdió K készülő előadásában

Franciaországban a második világháború után születtek jelentős Claudel-előadások: Louis Jouvet 1946-os rendezése a Théátre de l'Athénée-ben, majd az Avignoni Színházi Fesztiválok 1947-től kezdődő időszaka, amikor Jean Vilar sorra mutatja be Paul Claudel műveit. Az angyali üdvözletet röviddel az író 1955-ben bekövetkezett halála előtt a Comédie-Française is műsorára tűzte.

Az Angyali üdvözlet magyarul eddig kétszer került színre. Mindkét előadást Dér András rendezte. Előbb 1996-ban a Merlin Színházban láthattuk Blaskó Péter, Eperjes Károly, Nagy-Kálózy Eszter, Dér Denisa, Venczel Vera és Fülöp Viktor szereplésével, majd ugyanezzel a szereposztással az Esztergomi Várszínházban felújították a darabot 2000-ben. (Az időközben elhunyt Fülöp Viktor helyett Győry Emil játszott benne.)

Most a Stúdió K-ban Szenteczki Zita rendezi az előadást. Az előadás szereplői Homonnai Katalin (Violaine), Pallagi Melitta (Mara), Spilák Lajos (Anne Vercors, az apa), Nyakó Júlia (Elisabeth, az anya), Nagypál Gábor (Pierre de Craon, templomépítő), Sipos György (Jacques Hury), Lovas Dániel (Fekete Ruhás Alak).
A Stúdió K így ajánlja előadását: „Paul Claudel az a fajta drámaíró és költő, aki művein keresztül saját benső párbeszédét kísérli meg kifejezni. „A mindenség dalnoka", „a szentképfestő", de az a fajta költő is, aki nem veti meg a komikumot, sőt a burleszket sem. Színházi szövegei rejtélyesek, legtöbbször patetikusak, szereplői szélsőséges karakterek, a vallási fanatikustól, a messiás-komplexusos és materialista figurákon át egészen az örök kétkedőkig."