Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg – Örkény István özvegye, hagyatékának gondozója – Kortárs Magyar Dráma-díjat alapított. Az alapító így beszélt a díjról: „Amikor átvettem a Kossuth-díjat, már akkor bejelentettem, hogy a díjjal járó juttatásból alapítványt hozok létre annak kapcsán, amely a fél évszázados munkámat végigkísérte: olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díjazunk, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek; tehát történelmi múltunk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek. Vagy olyanok, amelyek kendőzetlenül szólnak a minket körülvevő jelenkori magyar valóságról, és képesek arra, hogy fontos és érzékeny társadalmi jelenségeket fogalmazzanak meg a nagy nyilvánosság erőterében."
Radnóti Zsuzsa a Kossuth-díjjal 2017-ben
A Kortárs Magyar Dráma-díj odaítéléséről egy kuratórium dönt, amelynek elnöke Radnóti Zsuzsa. A kuratórium további tagjai: Lőkös Ildikó dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Németh Gábor író, Nánay István színikritikus.
A díjat minden évben Örkény István egyik világsikerű drámája, a Tóték ősbemutatójának napján (február 24-én vagy annak közelében) adják át.
Az első díjátadóra február 26-án, kedden, 15 órakor kerül sor a Rózsavölgyi Szalonban. Laudációt mond: Grecsó Krisztián és Mácsai Pál. Jelen lesznek a díjazottak is...
Új drámakötet bemutatója lesz kedden délután. A Selinunte Kiadó Olvasópróba sorozata színházban már bemutatott darabok tematikus válogatásait adja közre. Ezúttal immár az ötödik kötet jelenik meg. Ebben az összeállításban a következő darabok olvashatók: Háy János: Vasárnapi ebéd; Tóth Krisztina: Pokémon go; Tasnádi István: Kartonpapa; Pass Andrea: Bebújós; Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap. A könyvbemutató beszélgetésen a kötet szerzői vesznek részt, moderátor Sándor L. István.
A Családtörténetek szerzői
A kötet fülszövege így szól: „Az Olvasópróba sorozat ötödik kötete a családi életre fókuszál. Mert életünk valódi színtere a család, ahol a legalapvetőbb emberi kérdések merülnek fel. A kötetben összegyűjtött darabok erről beszélnek. A férfi-nő viszonyok variációiról, a változó alapokra épített életszövetségekről, amelyet egyre nagyobb próba alá vet az idő is. A szülő-gyerek kapcsolatok tartalmairól, amelyek életkorról életkorra másképp alakulnak, de összességében a generációk egymáshoz való viszonyát rajzolják ki. Ugyanakkor azt a kérdés is feszegetik, hogy vannak-e olyan minták, emberi értékek, amelyeket nemzedékek – akár tudatosan, akár szándéktalanul – átörökíteni próbálnak egymásnak. És ha ezek nemcsak banális fecsegéssé koptatott közhelyek, hanem tényleges emberi tartalmak, akkor vajon támasztékot jelentenek-e az élethez vagy épp akadályként (feladatként) tornyosulnak az egyén elé? Épp ezért vissza-visszatérő kérdés a darabokban, hogy a kis és nagycsaládokba belesimulni érdemes-e vagy épp kilépni belőlük. Lázadni a szülők ellen vagy épp elfogadni őket a felnőttként irritáló hibáikkal együtt? Lezárni egy nem működő párkapcsolatot vagy épp kompromisszumot kötni a lehetséges jövő érdekében?"
A könyv megvásárolható a helyszínen, az Írók Boltjában, valamint kapható a Színházi könyvek webáruházban.
A héten tovább folytatódik a Budapest Táncfesztivál.
A Nemzeti Balett hétfőn mutatja be, és kedden és csütörtökön is játssza a Müpában a három tételből álló Threestyle című összeállítását. Ebben helyet kapott Hans van Manen koreográfiája, az 5 tangó, amely Astor Piazzolla zenéjére készült. „A hat párra komponált elegáns táncműben a klasszikus balett hűvös formalitása olvad össze a modern táncnyelv elemeivel, miközben a darab mélyen gyökerezik a tangó és Piazzolla szenvedélyességében és drámaiságában."
Bedroom Folk - Magyar Nemzeti Balett
Látható az összeállításban Sharon Eyal és Gai Behar – a mai kortárs táncművészet egyik legeredetibb alkotópárosának – műve, a Bedroom Folk, amely letisztult, egyedi formavilágú, egzotikus táncelemeket ötvöző, szuggesztív színekkel és megvilágításokkal operáló alkotás", amelynek „különleges, magával ragadó atmoszférája egyszerre komoly és bolondos". A harmadik darab William Forsythe műve, A tökéletesség szédítő ereje. Ez egy „11 perces darab is, amely három női és két férfi táncosra készült: szólók, pas de deux-k, pas de trois-k és együttesek váltakoznak cselekmény nélkül Schubert IX. szimfóniájának virtuóz és fennkölt utolsó tételére."
Hétfőn a Nemzeti Táncszínház Nagytermében a Company Wang Ramirez vendégszerepel. 2007-ben alakult Franciaországban Honji Wang és Sébastien Ramirez együttese. Budapestre egy 2016-os előadásukat, az Everynesst hozzák el, amelyet Schallbauer eredeti zenéjére készítettek hat táncosra. Az előadásban fontos szerepet kap Constance Guisset díszlete is. „Wang és Ramirez a koreográfiai elképzeléseiket kontrasztos vizuális hatást adó színpadon jeleníti meg Schallbauer zenéjének aláfestésével. A mozgásnak és a test súlyának is új értelmezést adnak."
Everyness - Company Wang Ramirez
Kedden két fiatal alkotó új darabjának bemutatója lesz a Nemzeti Táncszínház kistermében. Varga Kinga Alfa címmel készített koreográfiát. „Platón barlanghasonlata adta estünk indító gondolatát. Alphának lenni emberként és generációként. Alpha olyan, akár egy ritka gyöngy, ősi ereje, újító szellemisége viszi előre a körülötte lévők életét. Technológiához való viszonyunk szinte már nélkülözhetetlen része az életünknek, egy kompromisszummentes fizikalitás, ám ez csupán a kezdet" – írja az előadás ismertetője. A másik bemutatásra kerülő darab Mádi László alkotása. A Térfalók ismertetője így szól: „Az ember életét, mint a bolygón élő minden életformáét, a növekedés-gyarapodás-fejlődés igéje hajtja. Ennek a folyamatnak egyértelmű elszenvedője az őt körbefogó tér, amelyet folyamatos hódítás árán saját uralma, szükségei alá rendel. Többet jobbat, nagyobbat, szerethetőbbet vágyunk, ezzel pedig terünket, időnket, életünket faljuk."
A Forte Társulat Bartók-estje
Szerdán a Forte társulat játssza el két korábbi darabját a Müpában. „Bartók Béla hat vonósnégyesét már alig néhány évvel a zeneszerző halála után úgy tartotta számon a szellem világa, mint a 20. századi zene aranytartalékának megkérdőjelezhetetlen részét. A hat darab egyetlen egésznek is tekinthető, s ha a mű formátumának és komplexitásának az előadásban való adekvát megjelenítéséről van szó, alighanem a Bartók-stílus magasrendű klasszicizálódását képviselő 5. vonósnégyes viszi el a pálmát" – vallják a produkció készítői. „Szabolcsi Bence szerint Bartók talán sohasem volt tele akkora emberszeretettel és részvéttel, mint a Concerto komponálásának időszakában. Sohasem tudta úgy összefoglalni életének minden eredményét egy hatalmas szintézisbe, mint éppen ekkor." „Bár az öttételes mű sötét, zaklatott és szorongó tónusban íródott, a végkicsengése már maga az életöröm és a jobb jövőbe vetett hit igazi megnyilvánulása, s ezzel nagyon sokáig egyike lett a század utolsó pozitív végkicsengésű darabjainak"
Csütörtökön a Szegedi Kortárs Balett új előadásának, a Credónak lesz budapesti bemutatója. Erről a múlt heti ajánlónkban írtunk részletesen.
Szerdán és csütörtökön játssza először a Trafó klubjában a KV társulat új előadását, amelyet Euripidész klasszikusából Rakovszky Zsuzsa fordítása nyomán Czukor Balázs rendezett. „Mi történik, ha egy látszólag jól működő házasságot hirtelen felrúg a férfi, és el akarja hagyni a nőt? Milyen kiutak maradnak a nő számára, ha ezt nem tudja, nem akarja elfogadni? Bevonhatja-e kettejük konfliktusába a gyerekeit? Médea mindent feláldoz a szerelemért, de mégis elveszíti. Végzetes házasságuk felbomlása után vulkánként tombol, és féktelen bosszúba menekül. Nem válogat az eszközökben, kész gyermekei életét is feláldozni, hogy bosszút álljon, és megsemmisítse Iaszónt" – írja az előadás ajánlója.
Urbanovits Krisztina, Spiegl Anna, Száger Zsuzsanna, Radnay Csilla
A rendező második alkalommal dolgozik a társulattal, de a darabválasztás az ő ötlete volt. „A görög színháznak a rítusszerűsége foglalkoztatott, és az, hogy milyen lehetett úgy írni egy drámát, hogy tudod, hogy mindenki maszkban játszik, és hogy a női szerepeket is férfiak játsszák" – mondta a rendező. Majd hozzátette: „Amikor újraolvastam a darabot, azt éreztem, hogy teljesen megértem Médeiát. Lehetetlen helyzetbe került azáltal, hogy miközben neveli a gyerekeit, a férje lelép egy másik nővel. Nagy empátiával fordulok Médeia felé, akinek a személyiségétől nem áll távol az sem, hogy kreatív energiák feszítik, amellett, hogy anya. Azt gyanítom, hogy az írás egyrészről azért született, mert jellemző lehetett a görögöknél, hogy a nők nem mutatták, vagy nem mutathatták ki fájdalmukat, ha elhagyták őket."
Az előadásról ezt mondta: „Egy keretet találtunk ki az előadáshoz, ami nem jelenti azt, hogy ne mesélnénk el a történetet. Csak talán más hangsúlyt kapnak benne bizonyos dolgok. Itt arra épül az előadás, hogy a férfi szerepeket is nők játsszák, erre próbáltunk egy viszonylag reális szituációt kitalálni. Egyébként, ha nem realitásként tekintünk a gyilkosságra, hanem mint szimbólumra, akkor megjelenik az a kérdés, hogy ha egy nőt elhagynak, és egyedül kénytelen tovább nevelni a gyerekeit, akkor a férje felé érzett harag milyen módon csapódik a gyerekeken."
A KV Társulat Médeia-bemutatójának szereplői Radnay Csilla, Spiegl Anna, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina.
Negyedik magyar nyelvű bemutatóját tartják Kassán Ferdinand von Schirach (1964) Terror című darabjának. A művet három hete a szombathelyi Weöres Sándor Színház mutatta be, a szerzőről, a darabról, az eddigi magyar előadásokról akkori ajánlónkban írtunk részletesebben.
A kassai bemutatót Czajlik József rendezi, és Habodász István (vádlott), Nagy Kornélia (Bírósági elnök), Vasvári Emese (államügyész), Menszátor Héresz Attila (védő), Varga Szilvia, Bocsárszky Attila (tanúk) és Novák Éva (jegyzőkönyvvezető) játszanak benne.