Mi történik a héten?

2. rész: Színház, tánc, irodalom

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház 35. születésnapját ünnepli egy fesztivállal. Két előadásban is látható a héten Sarah Kane Szétbombázva című darabja. Komáromban is bemutatják a Kabarét, Kertész Imre regénye kerül színpadara a Vígszínházban. Bata Rita Magyarországon is bemutatja legújabb darabját.
Ellenfény | 19. 04. 4.

 

Miniévad és 35. születésnap a Figura Stúdió Színházban (2019. április 3–5.)

 

35. születésnapját ünnepli a gyergyószentmiklósi színház. Ez alkalomból szervezi meg FiguraFeszt címen a miniévadját. Ezen a színház azon reprezentatív előadásait tűzik ismét műsorra, amelyek az elmúlt évadokban kiérdemelték a közönség és a színházi szakma elismerését.

A programban népszerű klasszikusok és kortárs művek egyaránt szerepelnek. Csehov a magyar színházak egyik legkedveltebb klasszikusa, és a Három nővér az egyik legtöbbre tartott színmű. Az idei évad elején, 2018 szeptemberében mutatta be a Figura Stúdió Színház a maga előadását. Nem sokkal később Miskolcon is színre került a darab Rusznyák Gábor rendezésében, azt megelőzően Debrecenben mutatták be az orosz Ilja Bocsarnikovsz rendezésében. A közelmúltban a székesfehérvári Vörösmarty Színház (rendező: Szikora János), a Maladype Színház (rendező: Balázs Zoltán) és még korábban az Örkény Színház játszotta a darabot (rendező Bagossy László).

 

harom-nover-figura-bartha-mathe-farago

Bartha Boróka, Máthé Annamária és Faragó Zénó a Három nővérben

 

A gyergyószentmiklósi Három nővért Albu István rendezte, a főszerepeket Bartha Boróka (Olga), Vajda Gyöngyvér (Mása), Máthé Annamária (Irina), Bocsárdi Magor (Andrej), Boros Mária / Szilágyi Míra (Natasa), Faragó Zénó (Versinyin), Mosu Norbert László (Kuligin), Fodor Alain Leonard (Tuzenbach), Kolozsi Borsos Gábor (Szoljonij) játsszák.

Ugyancsak állandó repertoárdarabja a magyar színházaknak Tennessee Williams immár klasszikussá vált drámája, A vágy villamosa. A darab gyergyószentmiklósi bemutatója szintén ebben az évadban, 2018 októberében volt. (Előtte Bérczes László rendezésében Kaposvárott, Tom Dugdale rendezésében Kolozsvárott tűzték műsorra a drámát.) A Botond Nagy rendezte gyergyószentmiklósi előadás főszerepeit Bartha Boróka (Blanche), Szilágyi Míra (Stella) és Faragó Zénó (Stanley) játszotta.

 

vagy-villamosa-szilagyi-bartha

Szilágyi Míra és Bartha Boróka A vágy villamosában

 

Népszerű bravúrdarab Marie Jones Kövekkel a zsebében című műve, amelyben két színész játszik el 16 szerepet. A Kolozsi Borsos Gábor és Mosu Norbert László játszotta, Csuja László rendezte gyergyószentmiklósi előadás 2015 óta van műsoron.

Szintén kortárs mű Marius von Mayenburg Mártírok című drámája. A Figura Stúdió Színház előadását Keresztes Attila rendezte. A főszerepeket Gedő Zsolt (Benjamin), Bartha Boróka (az anyja), Faragó Zénó (igazgató), Máthé Annamária (tanárnő) játssza. Az előadás az előző évad végén, 2018 áprilisában került a színház műsorára.

2011-ben jelent meg a magyarországi író, újságíró, filmkritikus, Kubiszyn Viktor Drognapló című könyve, amely a szerző 16 évig tartó drogfüggőségéről szól. Ennek a könyvnek az alapján készült a Figura előadása, amelyet Faragó Zénó rendezett, és Fodor Alain Leonard játszik. (Az előadást az előző évad közepén, 2017 decemberében mutatták be.)

 

A FiguraFeszt programja itt olvasható.

 

Sarah Kane: Szétbombázva – bemutató Székesfehérvárott, újrajátszás Debrecenben

 

A kortárs dráma különös, kultikus alakja az angol Sarah Kane (1971–1999), aki tehetséges színésznőnek és rendezőnek ígérkezett, mégis író lett. 1995-ben írta a Blasted (Szétbombázva) című darabját, amely egyszerre mutatja be a történetet az elkövető és az áldozat szemszögéből. A darab témáját így mutatja be a debreceni színház ajánlója: „Ian, a középkorú, megfáradt, gint vedelő újságíró egy csili-vili hotelszobába érkezik egykori szeretőjével, Cate-tel. Nem ugyanazt akarják egymástól, meg is van az ára. Kis hétköznapi erőszak. És egyszer csak berobban a kinti világ. De hol vannak egyáltalán? Érkezik egy katona, magával hozva az élet-halál helyzetek brutalitását."

 

Sarah-Kane

Sarah Kane

 

A darab magyarországi ősbemutatóját 2002-ben tartották a Thália Színházban. A Zsótér Sándor rendezte előadás három szerepét Rezes Judit, Kuna Károly és Vati Tamás játszotta. „Akik olvasták mind megijedtek tőle" – nyilatkozta a Szétbombázva magyarországi ősbemutatója kapcsán Zsótér Sándor. „Meghökkentem, hogy olyan emberek, akik színházzal foglalkoznak, kizárólag csak a durva akciókra figyelnek fel. Úgy tettek, mintha soha nem olvastak volna egyetlen görög darabot sem vagy Shakespeare-t. Mintha nem olvasták volna a Titus Andronicust, ahol Laviniát megerőszakolják, kitépik a nyelvét, és levágják a kezét."

A Szétbombázva a 2002-es magyarországi ősbemutató után sokáig nem került itthon színpadra. De idén februárban műsorára tűzte a Csokonai Színház. Az előadást rendező Bethlenfalvy Ádám szerint a Szétbombázva azt vizsgálja, „hogy működik az erőszak férfi és nő között, és hogyan a hadszíntéren, és hogy a kettőnek mi köze egymáshoz; hogy hogyan függ össze a magánéleti viselkedésünk a háborúval. Sarah Kane ebben a darabjában szétrobbantja a klasszikus drámai struktúrákat. A Szétbombázva ibseni drámaként indul, és beckettiként fejeződik be, mi pedig kereshetjük közben, hogy hol is vagyunk."

 

szetbombazva-debrecen

Tolnai Hella és Mercs János a debreceni előadásban

 

Bethlenfalvy Ádám a színháznak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a Szétbombázva arról is szól, hogy az ember hogyan kapcsolódik az őt körülvevő valósághoz, hogyan befolyásolja őt a világ, amelyik körülveszi, és hogyan befolyásolhatja ő – annak minden problémájával együtt – a körülötte lévő világot. „Mennyire része az erőszak a minket körülvevő világunknak? Hogy tudunk kapcsolatba lépni egymással? Hogy jöhet létre – egy férfi és egy nő között – egy meghitt, egyenrangú pillanat? A dráma elején belép egy pár egy hotelszobába, megjárják a poklokat, hogy eljussanak odáig, hogy egy igaz emberi gesztus történhessen kettejük között."

A stúdióelőadást még a bemutatása előtt megtámadta egy debreceni önkormányzati képviselő. A bemutatót ugyan megtartották, de az előadást alig játsszák. Most pénteken éjjel fél tizenegykor azonban mégis újra színre kerül az előadás, amelynek három szerepét Mercs János, Tolnai Hella és Papp István játssza.

 

szetbombazva-szekesfehervar

Kerkay Rita a székesfehérvári előadás próbáján

 

Csütörtökön este a székesfehérvári színház is bemutatja a darabot Derzsi János rendezésében. A három szerepet Kerkay Rita, Kricsár Kamill és Benkő-Kovács Gergő játssza. (Kerkay Rita az előadás látványtervezője és Kricsár Kamill pedig a zenei összeállítója.)

„Realista történetnek indul" – mondja a darabról Kerkay Rita. „Egy rasszista, homofób, haldokló férfi, aki retteg a haláltól, egy hotelszobában akar öngyilkosságot elkövetni. És ehhez egykori szeretőjét hívja társaságnak. A realizmusnak vége szakad, kirobban a háború ahol a harcban álló oldalak elmosódtak. Csak áldozatok vannak, és egy katona, aki a háború végterméke. És Ian-nal minden megtörténik, amit másoknak kívánt. De ekkor már hiába akar, nem tud meghalni."

„A történelem folyamatában több évtized, évszázad eltelik, az emberi, társadalmi viszonyokban ugyanaz megismétlődik, és mi nem tanulunk a hibáinkból" – teszi mindehhez hozzá Derzsi János rendező.

 

John Kander–Fred Ebb–Joe Masteroff: Kabaré – Komáromi Jókai Színház (2019. április 5.)

 

A zenés színház egyik alapművét mutatják be Komáromban. A darab gyakran kerül magyar színpadokra is, legutóbb tavaly márciusban Miskolcon mutatták be Mohácsi János rendezésében (és átigazításában). Ugyanabban az évadban (2017 decemberében) a kaposvári Csiky Gergely Színház is műsorára tűzte a darabot. Akkor ajánlónkban összefoglaltuk a darab magyar színpadi történetét.

A Kabaré Christopher Isherwood (1904–1986) Isten veled, Berlin (1937) című könyve alapján készült. A darab alaphelyzetét így foglalja össze a komáromi színház ajánlója: „1930 Berlin. Clifford Bradshaw, a fiatal amerikai regényíró szilveszter éjszakáján érkezik Berlinbe, hogy ihletet és tapasztalatot gyűjtsön új regénye megírásához. A Kit Kat Klubban azonban találkozik Sallyvel, a feltörekvő angol énekesnővel, akibe beleszeret. Kapcsolatuk sem egyszerű, de a helyzetet bonyolítja, hogy a szabadság és szabadosság városa felett gyülekeznek az árnyak, a Harmadik Birodalom árnyai."

 

kender-ebb-2

John Kander és Fredd Ebb

 

A Kabaré színpadi adaptációját Joe Masteroff (1919–2018) készítette, dalokat John Kander (1927) szerezte, a dalszövegeket Fred Ebb (1928–2004) írta. A mű ősbemutatóját 1966-ban tartották a Broadway-n. Az előadás több mint 1100 előadást ért meg, 11 Tony-díjra jelölték, amelyből nyolcat meg is kapott. 1972-ben Bob Fosse (1927–1987) filmváltozatot készített a musicalból, amely 8 Oscar-díjat nyert el. (A filmváltozatban Sallyt Liza Minnelli, Cliffet Michael York játszotta). A magyar mozik 1974 februárjában mutatták be a filmet.

 

kabare komarom-2

Jelenet a komáromi előadásból

 

A komáromi Jókai Színház bemutatóját Rusznyák Gábor rendezi. A Konferansziét Tóth Károly alakítja. Ő ezt nyilatkozta a bemutató kapcsán: „A szex és a pénz vezérel mindent és mindenkit. A konferansziét is. A Kabaré erősen a képünkbe tolja ezt a világot. Tartok is egy kicsit a nézői fogadtatásról, mert nem hiszem, hogy az emberek eleget beszélnek a homoszexualitásról, a nem elfogadásról, az egyik ember másik feletti mindenhatóságáról. Mert ilyen tabutémákat feszegetünk."

Az előadás további főszereplői Szabó Viktor (Clifford), Holocsy Krisztina (Sally), Mokos Attila (Ernst Max), Bandor Éva (Fräulein Schneider), Fabó Tibor (Herr Schultz), Holocsy Katalin (Fräulein Kost). A koreográfus Gergye Krisztián.

 

Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért – Vígszínház, Házi Színpad (2019. április 6.)

 

A Nobel-díjas Kertész Imre (1929–2016) leghíresebb regénye, a Sorstalanság 1975-ben jelent meg, és 1989-ben (először a Kortárs novemberi számában) a Kaddis a meg nem született gyermekért. „A Sorstalanság a lágerről, Auschwitzről szól, a Kaddis arról, ami az után következik. Miért volt Auschwitz, és hogy lehet utána élni" – olvassuk egy esszében.

 

kertesz-imre-1991

Kertész Imre 1991-ben

 

A Kaddis „egy végletes, halálos pontosságra törekvő tudat ön- és történelemanalízise" – olvassuk a Magvető életműkiadásának fülszövegében. „A gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése is.

A Kaddis a meg nem született gyermekért egy végletes, halálos pontosságra törekvő tudat ön- és történelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya. De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele történt, bármely totalitárius államban bármikor megeshet."

A Vígszínház Házi Színpadán Lukács Sándor mond el részleteket a könyvből. Az előadás rendezője Vörös Róbert. A bemutatóhoz kapcsolódóan Az ismeretlen Kertész Imre címmel kamarakiállítást is rendez a Vígszínház.

 

Lüktetésed – Batarita (Nemzeti Táncszínház kisterme, 2019. április 6.)

 

Különleges színt képvisel a magyar táncosok, koreográfusok között Bata Rita, aki az utóbbi években (évtizedben) többet dolgozik külföldön, mint itthon. Munkája szorosan kapcsolódik az ázsiai kultúrához, főleg a butoh tánchoz.

Bata Rita (1973) a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán tanult. 2001-től rendszeresen koreografál. Több rövid darabbal, majd nagyobb lélegzetű alkotásokkal kezdte pályáját. Közben elkezdett külföldön is koreografálni, szóló, illetve koprodukciós alkotásaival vendégszerepelni. 2003-ban a lengyelországi Kaliszban megrendezett Nemzetközi Kortárs Táncfesztiválon a legjobb koreográfusnak járó díjat nyerte el. Ugyanebben az évben Párizsban koreografált, majd Bécsben dolgozott. 2005-ben az Asia-Europe Alapítvány koreográfus-táncos tokiói ösztöndíját nyerte el. A 2006/2007-es évadban hét hónapot töltött az UNESCO előadó-művészeti ösztöndíjával Thaiföldön és Szingapúrban. Ekkor különböző távol-keleti mozgásrendszereket – mint a klasszikus Thai Khon maszk tánc, a butoh tánc vagy a Suzuki módszer – tanulmányozott. 2007-ben a Royaumont Alapítvány támogatásával kagurát tanult. 2008-ban a Japán Alapítvány – a világon évente egy művésznek odaítélt – Uchida művészeti ösztöndíját nyerte el, mellyel butoh tanulmányait folytatta Yokohamában és Tokióban. Szólóestjeivel rendszeresen jelen van Tokió színházaiban és számos más ázsiai és európai városban.

 

batarita

batarita

 

A most bemutatásra kerülő szóló darabjának ősbemutatója is Tokióban volt 2018 májusában. Ezután Kínában és Sanghajban is bemutatta.
Az előadás ismertetője szerint a Lüktetésed „középpontjában a női test, és annak végletes megnyilvánulásai állnak, a finom és vad szexualitás, a fény és az árnyék felé törő sebzett vad vergődése. Állapotok, állapotváltozások, átmenetek, párhuzamok. Batarita mindig is kutatta a test, a lélek és a szellem lehetséges állapotváltozásait, a szilárd, folyékony és légnemű határmezsgyéit, ahol lényünk az életúton folydogálhat, elménk a végtelenbe szublimálhat. A darab egy megszűnni nem akaró pulzálás, egy erő-tenger, ciklikus áramlás, fel- és leirányuló viharspirál."

Maga Bata Rita így beszélt arról, hogy miképp lehet befogadni a távol-keleti mozgásrendszerek által is inspirált alkotásait: „Kultúra és hely-specifikus ismeretek nélkül is »érthető«, amit csinálok. Az érthető szót azonban idézőjelbe teszem, mert inkább metafizikai úton fogható fel, s előbb válik ez a befogadás egy érzetté, és csak később lesz megfogalmazható, értelmezhető. A néző részéről azonban mindig szükséges az intenzív befogadói aktivitás, mint ahogy bármilyen műalkotás befogadásánál igaz ez, de itt sokkal nagyobb mértékben, mint a könnyebb műfajoknál, vagy egy más típusú kortárs táncnálé."

 

A ledaképen Fodor Alain Leonard a Figura Stúdió Színház Drognapló című előadásában.

 

Heti ajánlónk első része itt olvasható.