Új Színház

Döglődő világ

Osztrovszkij: Erdő – Új Színház

Egy asztal körül lepleződik le a társadalmi elit, a „nép hőse” és maga a diktatúra is. Legalábbis Egon Savin mintha a komédia mögé ezt a sötét, nyugtalanító illatot csempészte volna, s ezért is oly sántító a színházi ajánlószöveg, miszerint „fergeteges komédiát” láthat a nagyérdemű. Pedig annál sokkal többet.

Szalay Álmos | 11. 04. 26.

A nagy testvér és a kisebb testvérek

Michel de Ghelderode: Virágos kert – Új Színház

Assisi Szent Ferenc halála után hétszáz évvel a Szent tiszteletére kiírt drámapályázat első díját nyerte el Michel de Ghelderode belga, avatgard drámaíró a Virágos kert című művével. A több színházi műfajt, idősíkot ötvöző dráma képekben vázolja fel a Szent életútját.

Fehér Anna Magda | 11. 03. 11.

Fedezethiány

Carlo Goldoni: Nyári kalandok - Új Színház

Egy anekdota szerint Goldoni kiváló hegedűsnek, ámde közepes zeneszerzőnek tartotta Vivaldit. Mindez annak apropóján kívánkozik ide, hogy a rendező - és egyben az új művészeti vezető - Szikora János végig A négy évszakot tomboltatja a Nyári kalandok három felvonása alatt az Új Színházban. Tavasz, nyár, ősz, tél - nagy íven jár a lelkek hangulata a forró olasz nyárban. 

Nagy Gergely Miklós | 09. 05. 2.

Tömény ideológia

Szonya - Új Színház, Stúdiószínpad

Elképzelhető Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése a kettős gyilkosság megjelenítése nélkül? Van értelme annak az adaptációnak, amelyből hiányzik a feleslegesnek tűnő tirádái mögött mindig Raszkolnyikov legérzékenyebb pontjára tapintó Porfirij vizsgálóbíró? Érdemes-e kihagyni a történetből a jóbarátot, Razumihint? Érvényes olvasatot kapunk akkor, ha alulnézetből, az egyik mellékszereplő nézőpontját érvényesítő adaptációt készítünk? Az Új Színház Stúdiószínpadán látható Szonya című előadás megtekintése után a fenti kérdésekre igen a válasz.

Szekeres Szabolcs | 09. 01. 5.

Kellemes fülledtség

Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka - Új Színház

Fülledt nyári éjszaka: nő után koslató férfiak, férfi után epekedő nők. Eltitkolt vágyak, a korlátok okán lázadozó ösztönök. Szerelem és gerjedelem. Kinél az egyik, kinél a másik. A Vőlegény voltaképpen minden nőbe szerelmes, s az elhúzódó mátkaság alatt legfőbb gondja a gerjedelem csitítása. A Menyasszony viszont nem a Vőlegénybe szerelmes. A bővérű Özvegy több ficsúrral udvaroltat magának, ám valójában ugyanazt a férfit szereti, akit a Menyasszony. S ez a férfi, Gábor szintén a Menyasszonyt imádja, ám a nőről azt képzeli, valóban szerelmes a Vőlegénybe.

Urbán Balázs | 08. 10. 15.