Ellenfény Online - Tánc - állandó Társulatok - Ártatlanság Képe

Ártatlanság képe

Tóth Ilona emlékére 1956 - Győri Balett

Ambivalens érzéseket kelt a Győri Balett táncszínházi beavató estként aposztrofált előadása, amelyet a „Fiatalok a fiatalokért" című sorozat nyitányaként mutattak be. A kezdeményezés rokonszenves, a címszereplő Sóthy Virág gyönyörűen és pontosan táncolja a metaforikus és valódi kalitkákban vergődő madarat. Az első megvalósult produkció összességében mégis azt jelzi, hogy az alkotók nem tisztázták magukban, hogy pontosan mit is akarnak.
Ölbei Lívia | 08. 12. 28.

 Az előadást beharangozó sajtóközleményben azt olvashattuk, hogy „Velekei László koreográfiájának előadása előtt ismertető hangzik el Tóth Ilona 1956-os szerepéről, elítélésének, kivégzésének körülményeiről, így történelmi közegbe helyezik a produkciót". Ehhez képest a nyitóképben Lenner Karolina színésznő előbb ballonkabátban helyet foglal az üres színpad közepén elhelyezett tonettszéken, aztán hosszú szöveget olvas föl, amely a nagyobb összefüggésből kiragadva  keveset árul a forradalom és diktatúra lényegéről, viszont a többnyire unalomba fulladó iskolai ünnepségek hangulatát idézi.  Nincs történet, nincs főszereplő, nincsenek mellékszereplők sem.

 A monológ - „a történészekre" hivatkozva - azzal zárul, hogy azt a tettet (...de mit...?), amiért elítélték, Tóth Ilona „nem követte el". Ez a kijelentés egyrészt azonnal rövidre zárja azt a színpadi történetet, amelyik tulajdonképpen  még el sem kezdődött; másrészt - történelmi bevezetőként értelmezve - egyszerűen nem állja meg a helyét.

 

toth-ilona2

Forrás: gyoribalett.hu

 

A Tóth Ilona személyével és tetteivel kapcsolatos kutatások és masszív legendák az emlékezet és  történelem működésére, kapcsolatára is alaposan rávilágítanak. Sőt azt is érzékenyen megmutatják, hogy 1956 még mindig nincs elég messze  ahhoz, hogy az emlékezés ne kavarja föl a zsigerekig az érzelmeket. Színházi példa is van erre, éppen Tóth Ilonával kapcsolatban: a kaposvári Csiky Gergely Színház „56 06 / őrült lélek vert hadak" című  előadása Sáry Flóra alakjában idézte meg Tóth Ilona medikát és elkötelezett forradalmárt, aki a ma ismert -  Eörsi László történész által a mítosszal is összevetett  - tények alapján 1956 novemberében két társával meggyilkolt egy kémnek (ÁHV-snak) vélt személyt a Péterfy Sándor utcai kórházban. Tettükért 1957 júniusában mindhármukat kivégezték. A masszív legenda úgy szól, hogy a forradalomban aktívan részt vevő medika és két társa 1957 nyarán koncepciós per áldozata lett.  

Tóth Ilona fiatalon, huszonnégy évesen halt meg - és a fiatalok halála mindig fölkavaró: mert jelent valamit, mert nem természetes. A Győri Balett fiataljai ezt a sokra hivatott („istenem, mi minden lehetett volna belőle"), és mert idő előtt, mindenképpen  igazságtalanul  és jogtalanul elpusztított fiatalságot, az elpusztított fiatalság tragikumát mutatják föl az előadásban; elsősorban a címszerepet táncoló Sóthy Virágnak köszönhetően. (A másik szereposztásban Gyurmánczi Diána táncolja Tóth Ilonát.)

 

toth-ilona3

Forrás: gyoribalett.hu

 

A mintha-meztelen táncosok a nézőtérről - közülünk - indulnak el a játéktérbe, hogy a magasból leereszkedő jelmezeket magukra öltsék. (A kötélen leereszkedő csomagok - valószínűleg nem tudatosan - a kolozsvári Hosszú péntek-előadásnak azt a képét idézik, amikor a gázkamrákban elpusztított zsidók után maradt tárgyak batyuja leereszkedik a színpadra.) Ha a háttérben néha nem látnánk a forradalom (következetlen sorrendben) vetített dokumentum-képeit, ha nem szólna végig ünnepélyes, érzelmes majdnem-gyászzene, a jelmezek alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy A Pál utcai fiúk táncadaptációját látjuk. Csak abban nemhogy női főszerep, de női (lány-) szerep is alig van. (Csele nővéréről például csak akkor esik szó, amikor új zászlót kell varrnia a Pál utcaiaknak.) Viszont a Molnár Ferenc regényében megmutatkozó szabadságszeretet, hősiesség - benne az ártatlanul  elpusztított fiatalság tragikumával - talán arra is alkalmas volna, hogy a mai tizenévesekkel megértessen valamit - akár '56 hősiességéből és tragikumából.

 

toth-ilona1

Forrás: gyoribalett.hu

 

Sóthy Virág törékeny szépsége, szögletességükben is szép és törékeny mozdulatai átélhetően és ízlésesen (a pátoszt épp csak súrolva)  idézik meg a kalitkába zárt madár képét és vergődését; ezt a bezártság-képzetet erősik a hol rácsozatként, hol a színpadra vetülő négyszögekként  megjelenő  fények,  ezt támasztja alá a diktatúra börtöncellájába beröppenő madár allegóriája (a vers magnóról hangzik el). A végén cellává-kalitkává változik az ítéletet kimondó bíró vörössel borított pulpitusa is.  

 Tarka lepke, szép arany pillangó -  őz futása...  a lány illanása - ártatlanság képe s bánaté.  Lehet, hogy igazságnak egy szűk (tan)órányi emlékestre ennyi épp elég.

 

 

 

Tóth Ilona emlékére 1956

 

Koreográfus, rendező: Velekei László

Jelmez: Győri Gabriella

Zene: Thomas Newman, Anne Dudley, James Newton Howard

Táncolják: Sóthy Virág, Gyurmánczi Diána, Horváth Krisztián, Smith Daniel Asher, Sebestyén Bálint, Dobilov Aleksey, Otero Gonzales Hassan,  Kátai-Tóth András

Közreműködik: Lenner Karolina

 

Olvasható beszélgetés Veleki László koreográfussal az interneten:

Tóth ilona 56-os forradalmártörténete a tánc nyelvén