A Magyar Mozdulatművészeti Társulat előadását hirdető szövegbe két idézetet is illesztett a rendező-korográfus. Csehov mellé Balzacot: „A nő átmeneti lény az ember és az angyal közt." Pálosi István nővérei bundába bújtatott, magas sarkú cipőben pipiskedő trikolór angyalok, kevésbé jellemzi őket az angyali ártatlanság, sokkal inkább a vérbő nőiesség. Mindeközben a koreográfus a csehovi nővéreket irodai bőrfotelekbe álmodja, ennek ölében pörögnek, bújnak el vagy kelletik magukat a táncosok. Keresik helyüket az időben és a térben. Ebben a négydimenziós koordinátarendszerben kell definiálniuk magukat a férfi princípium (fekete bőrfotel), az ösztönvilág (bunda), a modern női eszköztár (magas sarkú cipő) igazodási pontjai között. Az előadás egyszerre nosztalgikus és modern: törekszik a nő mai ábrázolására. Edith Piaf énekének többszöri felcsendülése alatt megjelenik a bájosan flörtölő nő, míg a következő pillanatban buja démonok kelletik testüket a modern üzleti élet emblematikus elemei és státuszszimbólumai körül.
Fotó: Dusa Gábor
Csehov írásművészetének egyik jellegzetessége, egyben legfőbb értéke az emberi viszonyok finom szövedékének érzékeny ábrázolása, a jellemek gyökerének pontos feltérképezése és kendőzetlen bemutatása. Miközben a karakterek egymás mellett élésének kegyetlenségét látjuk, érzékeljük tökéletesen elidegenedett voltukat is. Épp ezért egy Csehovra hivatkozó előadás gyújtópontja lehetett volna a három szereplőnek, a három nő egyéniségének megfejtése, különbözőségüknek, egymáshoz való viszonyuknak a feltárása. Az előadást hirdető szöveg szerint Pálosi művének alapszándéka az, hogy a női lét kérdéseit feszegesse. Ehhez képest, úgy érzem, nem fogalmazta meg elég pontosan, nem kutatta fel elég mélyen karakterei lényegét. A három nővér három táncosa nem teljesen önazonos, sok az átfedés, összemosódás a karakterek között, így egymás közötti viszonyrendszerükben sincs meg az elemi feszültség, mely az elszakadni vágyás és szoros összetartozás ellentmondásos erőiből fakad. A koreográfia nagyobb részben hagyatkozik a nőiesség eszközeinek látványos bemutatására, mint a női és nővéri lét mozgatórugóinak megfejtésére. Mint ahogy Csehov Három nővérére sem reflektál bővebben, azon túl, hogy az előadást három nő táncolja.
Az előadás mozgásvilága a kortárs mozdulatművészet eszköztárából merít. Az idén tíz éves társulat a jelentős magyar mozdulatművészeti múlt fenntartását és továbbélését hivatott biztosítani, a meglévő formanyelvet a kortárs tapasztalatokkal gazdagítva.
3_NŐ_VÉR
Magyar Mozdulatművészeti Társulat
Zene: 3.14
Fény: Payer Ferenc
Látvány: F.O.M.
Rendező-koreográfus: Pálosi István
Szereplők: Buday Melinda, Szántó Dóra Viola, Vass Andrea
Helyszín: MU Színház