Az abszolút pillanat
Beszélgetés Nagy Józseffel
– Van olyan életélményed, amire keresed a választ?
– Önmagában a színházcsinálás életélmény. Már nem keresem a választ, azt az indulásnál keresi az ember. Akkor tiszta kérdéseket próbál fölvetni, és ezekre a megfelelő közelítéseket, válaszokat, gondolatokat felsorakoztatni.
– Mára kérdések maradnak csak.
– Kérdések maradnak, minden műhelymunka a kérdésfelvetés megformálásáról szól. Az előadás már másról kell, hogy beszéljen, az előadásnak be kell fognia azokat a dimenziókat is, melyek túl vannak a kérdésfelvetésen és a válaszadási kísérleten. Az már a törvények szférájába tartozik. Ehhez viszont egy másfajta hozzáállás, fölkészülés és jelenlét szükséges.
– Azt mondod, hogy mikor színházművészettel foglalkozol, az anyag természetére vonatkozó tudományos kérdések is felmerülnek, például a rejtett anyag, a rejtett vonzások arányai, a látható és a láthatatlan matéria viszonya… Ennek találtam bizonyítékát a Megnevezhetetlenben, de még inkább a Pasodobléban, ahol az anyag átjárható és átlátható, mozgásban van és változik.
– Rögtön a sűrűjébe vágunk, ami nem baj, csak ez a téma olyan lényegi magot feszeget, ami nehezen elérhető. Valójában nem is nagyon értelmezhető, ez a legnagyobb probléma. Ez nem filozófiai kérdés, hanem valami más.
